Könyves Dina: „Vissza kellene térnem ahhoz a merész Dinához, aki 16 évesen voltam”

Szerző: | 2021. január 26. | Vásárolj a szekrényedből

„Amikor másfél éve ide költöztem, magamtól vállaltam a kihívást, hogy majdnem egy évig nem vettem ruhát. A költözés tudatosította bennem ugyanis, mennyi mindenem van, és úgy éreztem, nincs újabb darabokra szükségem. Annyira erős volt az elhatározásom, hogy nagyon ritkán éreztem, hogy vissza kellene fojtanom a vásárlást” – meséli Könyves Dina, a „Vásárolj a szekrényedből!” sorozatunk első vendége.

 

Vásárolj a szekrényedből, viseld a ruháidat, ahogy eddig soha.

Ez a mottója a következő interjúnak, amely – reményeink szerint – sorozattá növi ki magát. Szeretnénk minden olvasónkat arra inspirálni, hogy új ruha vásárlása helyett frissítse fel a stílusát másképp: a gardróbban megbúvó ruhadarabok kreatív kombinálásával.

Dinát több hazai tévécsatorna stáblistájáról ismerhetjük. Az utóbbi években elsősorban zenei tematikájú műsorokat szerkesztett, ő jegyzi a Halott Pénz történetét bemutató filmet is. Jelenlegi legfőbb munkája a Road Movie sorozat, melyben magyar zenekarokkal járják végig azokat a helyszíneket, ahonnan a tagok származnak, vagy a munkásságukra egyéb módon hatottak.

Tizenhat évesen punk kislány voltam

Mit ad neked az öltözködés?

Számomra ez is egy önkifejezési forma, így mindig életszakasz- és lelkiállapot-függő, hogy épp mit viselek. Tizenhat évesen még punk kislány voltam, nőcis beütéssel, azaz színes harisnya szoknyával, acélbetétes bakanccsal és olyan karkötőkkel, amiket magam készítettem. A tornacipőmet kifestettem felemásra és millió kitűző volt a kabátjaimon.

Amikor érettségi után Budapestre költöztem, érdekelni kezdtek a fiúk, és rájöttem, hogy változtatni kell a stílusomon, ha szeretnék nekik tetszeni. A miskolci Centrum áruház után a Váci utca kínálata új kapukat nyitott meg előttem és elkezdtem kísérletezni. A bohókás, hippis stílust egy finomabb, nőiesebb vonal váltotta fel. Nagyon szerettem fesztiválokra járni és mindig figyeltem, hogy legyen valami különlegesség, valami feltűnő rajtam.

Milyennek mondanád a stílusod most?

Nagyon sok ismerősöm mondja, hogy van egy dinás stílusom, de hogy épp mit viselek, sok mindentől függ. Amikor a vezérlőben ülök, élő adásokat szerkesztek és sok meetingem van, nőiesebben öltözködöm. Ha viszont külső helyszíneken dolgozunk, egész nap jövünk-megyünk, néha szinte már túrázunk, akkor kényelmesre törekszem.

Összességében laza elegánsnak mondanám, de most identitásváltásban vagyok, amikor picit megint újradefiniálom magam az öltözködésben is.

A sok munka mellett a komfortzónán belül maradok

Van kedvenc színed?

A pirosat nagyon szeretem, mert jól áll. De közben most azt érzem, több kékre kellene törekednem.

A kék mit ad neked?

Egy interjút visszanézve láttam meg, mennyire jól kihozza a karakteremet. Kiemeli a szemem, a hajam. A kék sokkal inkább felnőtt nőhöz illő is. Visszafogottabb. Van most bennem egy kettősség, hogy egyszerre vágyom a feltűnésre és szeretnék konszolidált, finom nő lenni. Ez szerintem abszolút meglátszik a ruhatáramon is.

Van bevált darabod? Amikor rossz a kedved, mihez nyúlsz, hogy a ruha vidítson fel?

Szoknyát vagy rövidnadrágot viselek.

És a bőrdzseki?

Igen, igaz, az mindig bevált! Te értesz ehhez? Ez a szakmád? (Nevetünk)

Szeretek vásárolni, de nem érzem azt, hogy folyton kell

Milyen gyakran vásárolsz?

Szerintem viszonylag gyakran vásárolok és sok ruhám van. Nagy része fast fashion boltból, de azért igyekszem a basic dolgokat keverni úgy, hogy legyenek különleges darabok is.

Élmény számodra a vásárlás?

Igen, szeretek vásárolni, de nem érzem azt, hogy folyton kell. Nem megyek úgy plázába, hogy akkor ma negyvenezer forintot akarok költeni. Valamiért megyek, meglátok egy darabot és az elindít egy katalizátort, hogy nézzek hozzá kabátot, övet, cipőt.

Vásárolsz úgy, hogy van otthon valami, amihez pont jó lenne?

Időhiány miatt ez ritkán fordul elő. A sok munka mellett a komfortzónán belül maradok most. Tudom, mi illik mivel, mik a legjobb szettek és gyorsan felkapom.

Vissza kellene térnem ahhoz a merész Dinához, aki 16 évesen voltam.

Szeretnél visszatérni? Érzed erre az igényt?

Igen, de már nem a bohókás, hippi lány, hanem a felnőtt nő, csak merészebben, mint most.

Mit adna ez neked?

Magabiztosságot.

Milyen az, amikor magabiztos vagy?

Felszabadult. Élnek bennem ezek a képek, hogy megyek a metróaluljáróban, fülemben a kedvenc zenémmel, és jól érzem magam, mert jó a szettem. A mindennapi stressz, a munka, hogy sietni kell, hogy reggel kevés idő van arra, hogy elkészülj, elnyomják ezt a talán gyermeki, de mindenképpen szabadabb ént. Elmentem egy kényelmesebb irányba, miközben tudom, hogy nekem fontos az öltözködés, és szeretem is.

Szeretek tematikusan öltözködni

Hozzáad az egész napod hangulatához, a viselkedésedhez, a fellépésedhez?

Igen, és szeretek tematikusan öltözködni a munkahelyemen. Például amikor rockzenekarral forgatok, én is rockosan öltözöm. Ha dzsessz-zenekar a vendég, akkor valami lazán elegánsat veszek fel, ha punk, akkor punkos a szettem. Amikor élő adásba francia anyagot készítettünk, én is franciásan öltöztem.

Pedig te elsősorban a kamera mögött vagy…

De úgy gondolom, ez hatással van a stábra, a vendégekre, és van egy extra pszichológiája, ahogyan ezáltal is azonosulok a munkámmal. Ezek most hiányoznak.

Szerinted mi kellene ahhoz, hogy most is meg tudd élni ezt az igényed?

Egyrészt itt van ez a korlátozásokkal telített járványhelyzet. Nemcsak a munkahelyen nem tudom ezt megélni, de nincsenek események sem, ahova kiöltözhetnék. Nincs étterem, mozi, színház. Most már érzem, mennyire régóta tart, és rossz ez a leegyszerűsített verzió, hogy csak leugrom ide vagy oda, és ugyanazt a kényelmes négy szettet variálom, miközben ott állnak a csodaszép ruhák a szekrényemben. Másrészt télen nehezebb a kiöltözés. A legutolsó vásárlásom is egy meleg kabát volt. Mivel sok külső helyszínen forgatok, elsődleges szempontom most, hogy ne fagyjak szét.

A három összeállítás

A járványhelyzet korlátozott kiöltözési lehetőségeit is megvitatva néztük át közösen a gardróbját, majd a beszélgetés tanulságaiból kiindulva állítottam össze a fotókon látható három szettet.

Az első szett

Az első érdekessége, hogy a bordó szoknyát Dina még sosem viselte. Ajándékba kapta, de ez a szoknyahossz nem a kedvence, és színben sem tudta eldönteni, mivel viselné szívesen.

A második összeállítás

A hosszú bézs szoknyára megvolt a maga komfortos összeállítása, ebbe nyúltam bele egy kicsit másképp: fehér pulcsival és piros bokacsizmával kombináltam. A hajába a nagymamájától örökölt szafarimintás kendő került.

A harmadik szett

A kendő annyira beindította a fantáziámat, hogy mindenképpen meg akartam mutatni, hogyan lehet belőle egy izgalmas, nyári, akár fesztiválszett topja is.

Hogy tetszettek ezek a szettek, amelyeket összeállítottam? Hogy érzed magad bennük?

Alig várom, hogy viselhessem őket. A munkámban mindig azon vagyok, hogyan mutassam meg a riportalanyaim, a szereplőim legjobb oldalát. És most megéreztem, milyen az, amikor én is megengedem, mások mit hoznak ki belőlem.

Jólesett belelazulni a kreatív agyatokba és fürdeni benne. Az egész folyamat inspirált, hogy más szemmel nézzem a ruhatáram, mi mindent lehet még kihozni belőle.

A fotókat Hámori Zsófia készítette.

 

Vanyovszki Mária, divatszakértő és coach, az asalon.hu divatportál alapítója. “Ruhatárunk felfedezése nemcsak fenntarthatósági szempontból érdekes, hanem az önismeretnek is új útjait indíthatja el. A külső megjelenésben megélt változtatások és merészségek kimozdítanak a komfortzónánkból és erőt adnak egyéb életterületeink vállalásaihoz is. Miközben kérdéseket teszek fel, nemcsak azt nézem, mi áll jól, hanem arra is figyelek, hogy miben érzi jól magát az interjúalany, hol változik meg az arca. A cél ugyanis nem csupán egy újragondolt ruhatár, hanem az új impulzusokkal és inspirációkkal feltöltött ember.”

Négy dokumentumfilm a divatipar működéséről

Engem egy dokumentumfilm szembesített 2016-ban azzal, milyen környezetterhelő a divatipar működése. Azzal, milyen pazarlóan, kizsákmányolóan élünk és fogyasztunk. Azzal, hogy tulajdonképpen szemetet termelünk. A The True Cost (2015) című filmet mindenkinek ajánlom,...