Az upcycling négy arca a fenntartható divatban

Szerző: | 2021. június 17. | Ma is tanultam valamit

A kreativitás és a környezetvédelem szerelemgyereke az upcycling, melynek során maradék anyagokból készülnek egyszeri és megismételhetetlen tárgyak, többek között ruhák. Redizájn kézművesek, művészek és manufaktúrák Magyarországon is léteznek. Egy országos pályázat kapcsán pedig az elmúlt hetekben számtalan diák megismerkedhetett az értéktöbblettel bíró továbbhasznosítás világával.

Mi az az upcycling?

Ahogy az sok esetben lenni szokott a fenntartható divat esetében is, a fogalmak használatát illetően nincs teljes egyetértés, nincsenek szigorú leírások arra vonatkozóan, hogy melyik fogalom, melyik folyamatot jelöli pontosan. Ez sokszor megnehezíti a környezetért tenni akaró vásárló, de a cégek, márkák, alkotók dolgát is.

Ez a hiányosság a zöldrefestésnek is nagyobb teret enged, ember legyen a talpán, aki ezek után pontosan átlátja, mikor lesz greenwashing áldozata, és mikor bízhat egy termékben maximálisan.

 

Az upcycling alapesetben értéknövelő továbbhasznosítást jelent. Egy vagy több tárgyból egy harmadik keletkezik, amely valamilyen értéktöbblettel bír.

A PET-palackból PET-palack készítése recycling, azaz újrahasznosítás kategóriába esik. Ha a PET-palackból polár pulóver készül, azt már bizonyos források upcycling folyamatnak, azaz értéktöbblettel bíró továbbhasznosításnak tartják. Más források viszont azt tekintik upcyclingnak, amelynek során a gyártási folyamat minimálisan környezetterhelő, például akkor, ha férfi ingekből női ruha készül.

Ha a hulladékkezelés szintjeit vesszük alapul, akkor a recycling már az újrahasznosítás szintjéhez tartozik, az upcycling viszont az újrahasználat szintjén áll, azaz környezettudatosabb megoldást jelent. Míg a recycling hatalmas üzemekben valósul meg az esetek többségében, addig az upcycling inkább az egyén szintjén, illetve kis vállalkozások, manufaktúrák szintjén.

Az upcycling általában utal arra, hogy a termék egyszeri és megismételhetetlen, kevés készül belőle, kézimunkát igényel, ezáltal exkluzívabbá és értékesebbé is válik. A hozzáadott érték teszi még különlegesebbé.

Honnan származik az upcycling fogalma?

A kreatív vagy értéknövelő újrahasznosítás, vagy ahogy mostanában nevezzük, az upcycling egyidős az emberiséggel. Mindig is része volt a mindennapi életnek, hiszen a különböző tárgyak idővel újabb és újabb szerepet kaptak. Míg korábban a spórolás volt az újrafelhasználás hajtómotorja, a fogyasztói társadalomban már a környezetvédelem, a környezettudatos szemlélet az, ami miatt egyre többet beszélünk az upcyclingról. Mit beszélünk? Egyre többen vannak, akik foglalkoznak is vele.

A fogalmat először Gunter Pauli használta 1998-ban az Upsizing: The Road to Zero Emissions – Mode Jobs, More Income, No Pollution című könyvében. A kifejezés aztán 2002-ben szivárgott be a mainstreambe, amikor William McDonough építész és Michael Braungart vegyész kiadta a Bölcsőtől bölcsőig (Cradle to Cradle: Remaking the Way We Make Things) című könyvet.

A könyv úgynevezett DuraBook technológiával készült, azaz szójaalapú tintával nyomtak egyfajta műgyanta alapú szintetikus lapra, amely tartósabb és erősebb a hagyományos könyvlapoknál. A szójaalapú festék különlegessége, hogy eltávolítható a lapokról, amelyekre így újabb könyv nyomtatható. De az is lehet, hogy a műanyag lapokat újrahasznosítják, vagy még magasabb értékű terméket készítenek belőle.

Miért fontos az upcycling a divatiparban?

Azt hiszem, ha a Fenntarthatodivat.hu oldalon jársz, nem kell bemutatni mennyire környezetterhelő és kizsákmányoló a divatipar jelenlegi működése. A túltermelésre, a pazarló folyamatokra legutóbb a világjárvány is erősen rámutatott. A divatipar szereplői is felismerték, hogy változásra van szükség: környezettudatos működésre anélkül, hogy a divat elveszítené az újdonság varázsát vagy a kreativitást.

Az upcycling erre tökéletesen megfelel, ráadásul az egyediséget is beemeli a képletbe, amire pedig nagyon sokan vágynak, akik szeretnek öltözködni és szeretik a ruháikkal kifejezni a személyiségüket vagy a világról alkotott gondolataikat.

(Természetesen a tömegmárkák számára az upcycling sosem lesz az az út, amit önként járnak majd, a fogyasztók közül viszont egyre többen keresik az alternatív megoldásokat, így biztosan foglalkozni kell a témával. A kérdés, hogyan teszik majd.)

Az upcycling négy arca a fenntartható divatban

Az upcycling két kategóriája sokak számára ismert, ezek a használat előtti értéknövelő továbbhasznosítás (upcycling of pre-consumer textile waste) és a használat utáni értéknövelő továbbhasznosítás (upcycling of post-consumer textile waste). De ezen túlmenően is van az upcycling és upcycling között különbség.

Korábbi szezonok darabjainak felhasználása

A márkák gondolhatnak arra, hogy a korábbi szezonok nem túl jól fogyó modelljeit használják fel újra. A hazai fenntartható márkák közül sokan fordítva gondolkoznak, és nem gyártanak le előre készletet (így tesz például az Elischer R vagy a Dorawyn is), hanem a megrendelés után gyártják le az adott ruhadarabot.

„Minden egyes darabunkat egyedi méretezés alapján, kizárólag megrendelésre készítjük a Budakeszin található otthoni manufaktúránkban sok-sok szeretettel. Így biztosítjuk, hogy semmilyen hulladék nem keletkezik a gyártási folyamatok során” – olvasható az Elischer R bemutatkozó oldalán. Nagyobb készlettel dolgozó márkák esetén ez izgalmas kihívás is lehet.

Megmaradt anyagok felhasználása

A korábbi kollekciókból megmaradt anyagokat is újra lehet használni az új kollekciókban. A Fanna Polewear márkának például vannak olyan termékeik, melyeket kisebb, szabászati hulladékból megmaradt anyagokból készítenek, egy új terméket alkotva.

Emellett a maradék szabászati hulladékból újrahasznosított táskákat is készítenek, amit a rendelések mellé ajándékba adnak. A termékválasztékukban felkarkötő, combkötő és maszk is található, amit szintén maradék alapanyagokból készítenek el.

Begyűjtött ruhákból új ruha

Kifejezetten nehéz műfaj a lakosságtól begyűjtött használt ruhák továbbhasznosítása, viszont ez nemcsak a környezettudatossági szempontból fontos, hanem közösségépítés szempontjából is erősítheti a márkát. Az alkotó vagy tervező találkozhat a (leendő) vásárlóval, a személyes kapcsolat pedig olyan erővel bír, ami később is segítheti a márkát.

Magyarországon is dolgoznak olyan alkotók, akik a háztartásokban feleslegessé vált textileket gyűjtik be. A Réthy Fashion és az Old Blue gyűjtőpontokat állított fel, ahova el lehet vinni a használt, elnyűtt farmert. A Printa férfi ingeket, régi bőr ruhákat is befogad. Formátlan, idejétmúlt bőrkabátok, bőrszoknyák kerülhetnek a Mimikri Design vagy a Hike Zone alkotóihoz is. Divatjamúlt alkalmi ruhákat, menyasszonyi ruhákat, elegáns darabokat a Fanni Halmi Upcycle Bridalwear is fel tud használni. Még több hazai upcycle márkáról, alkotóról, kézművesről ide kattintva olvashatsz.

Összefogás más alkotókkal a maradékok felhasználására

Más márkák alapanyagainak értéknövelő továbbhasznosításával a márkák közötti összefogás is erősödik, arról nem is beszélve, hogy az alkotók elérhetik a másik márka közösségét is – ezzel pedig új vásárlókra tehetnek szert. A Süel és az Andrea Mácsár Textilékszerek alkotói is ilyen márkakapcsolatban állnak egymással: s a Süel maradék fonalait Andrea textilékszerek készítéséhez használja.

„Amikor Zsuzsi műhelyéből új zsák érkezik, alig várom, hogy kibontsam és dolgozni kezdjek velük. Sokszor a bőr mintája is inspirál egy-egy új ékszert, szóval jó, hogy egymásra találtunk” – írja Mácsár Andrea a márkája bemutatkozó oldalán.

A Reduce, Reuse and Recycle kapszulakollekció-pályázat nyertesei

Az upcycling varázslatos világával az elmúlt időszakban többet is foglalkozhattam az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Fenntarthatósági Témahétnek köszönhetően, amelynek célja a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. A fenntartható divat, ezen belül is az upcycling központi szerepet kapott idén.

Hogy a tizenévesek belekóstolhassanak az értékmegőrző és értékteremtő alkotás folyamatába, fenntartható divattervező pályázatot hirdettek a szervezők két korosztályban (6–9. évfolyam és 10–12. évfolyam). A pályázat során már nem használt, kinőtt, sérült, megunt ruhadarabok felhasználásával kellett megtervezni, majd elkészíteni egy háromdarabos mini kapszulakollekciót. A Reduce, Reuse and Recycle kapszulakollekció-pályázat nyerteseit és helyezettjeitl a Holy Duck! blogon ismerheted meg jobban.

Bízom benne, hogy a jövőben több hasonló kezdeményezésről, projektről számolhatok be erről a területről, ami a divatipar számára az egyik legkörnyezettudatosabb utat jelentené jelenleg.

Szponzorált tartalom. A cikk a Fenntarthatósági Témahét Reduce, Reuse and Recycle kapszulakollekció-pályázatának támogatására készült.

Mengyán Eszter, újságíró, az oldal alapítója, főszerkesztője. „2016 óta foglalkozom a fenntartható divat, környezettudatos öltözködés témájával. Olyan oldalt álmodtam meg, amely egyszerre inspirál és informál, az átláthatóságot, az őszinte kommunikációt népszerűsíti. Remélem, az oldalt böngészve sok kérdésedre választ kapsz.”

Instagram

#SecondHandSeptember Használt ruhát vásárolni környezettudatos megoldás, de ne feledjétek, hogy csak akkor, ha nem kezdtek el túlhalmozni, és tudatosak maradtok a turikban, second hand üzletekben és vintage shopokban is.Mi lesz a használt ruha szeptember után?A használt ruha szeptember – a műanyagmentes júliushoz hasonlóan – azért indult, hogy felhívja a figyelmet egy problémára, és alternatív megoldást kínáljon. Ez esetben a cél, hogy ha új ruhát szeretnétek vásárolni, előbb gondoljátok át:👕 nincs-e már hasonló a szekrényetekben,
👕 be tudjátok-e szerezni másodkézből,
👕 meg tudjátok-e varrni,
👕 meg tudjátok-e varratni.Majd ha egyik opció sem működik, akkor vegyétek meg újonnan.Szoktatok turiba járni? Mik a szokásaitok ha turkálóba mentek?#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #turi #hasznaltruha #secondhand #secondhandseptember #hasznaltruhaszeptember #tudatossag #vasarlas #turkalo

#SecondHandSeptember 

Használt ruhát vásárolni környezettudatos megoldás, de ne feledjétek, hogy csak akkor, ha nem kezdtek el túlhalmozni, és tudatosak maradtok a turikban, second hand üzletekben és vintage shopokban is.

Mi lesz a használt ruha szeptember után?

A használt ruha szeptember – a műanyagmentes júliushoz hasonlóan – azért indult, hogy felhívja a figyelmet egy problémára, és alternatív megoldást kínáljon. Ez esetben a cél, hogy ha új ruhát szeretnétek vásárolni, előbb gondoljátok át:

👕 nincs-e már hasonló a szekrényetekben,
👕 be tudjátok-e szerezni másodkézből,
👕 meg tudjátok-e varrni,
👕 meg tudjátok-e varratni.

Majd ha egyik opció sem működik, akkor vegyétek meg újonnan.

Szoktatok turiba járni? Mik a szokásaitok ha turkálóba mentek?

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #turi #hasznaltruha #secondhand #secondhandseptember #hasznaltruhaszeptember #tudatossag #vasarlas #turkalo

4 nap telt el
View on Instagram |
1/3
A #SecondHandSeptember a műanyagmentes júliushoz hasonlóan egy figyelemfelkeltő kampány, amelyet az Oxfam nonprofit szervezet indított. Adataik szerint az Egyesült Királyságban hetente 11 millió ruhadarab kerül a szeméttelepekre. A ruhaipar a túltermelés és a túlfogyasztás miatt az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág jelenleg, ezért az Oxfam arra biztat mindenkit, hogy szeptemberben új ruhák vásárlása helyett inkább szerezzük be a ruháinkat másodkézből.Természetesen nem kötelező használt ruhát venni szeptemberben, ha nincs szükségetek semmire. Akkor sem lesz újdonság a kihívás, ha évek óta használtruha-üzletben vásároltok.
A kampány inkább azokat célozza meg, akik most hallanak először a ruhaipar okozta környezeti problémákról, és szeretnének változtatni.Sok kérdésünk van, például, hogy hallottak-e már a használt ruha szeptemberről? És mi a véleményetek róla?#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #tudatossag #hasznaltruha #használtruha #secondhand #secondhandseptember #secondhandfashion

A #SecondHandSeptember a műanyagmentes júliushoz hasonlóan egy figyelemfelkeltő kampány, amelyet az Oxfam nonprofit szervezet indított. Adataik szerint az Egyesült Királyságban hetente 11 millió ruhadarab kerül a szeméttelepekre. A ruhaipar a túltermelés és a túlfogyasztás miatt az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág jelenleg, ezért az Oxfam arra biztat mindenkit, hogy szeptemberben új ruhák vásárlása helyett inkább szerezzük be a ruháinkat másodkézből.

Természetesen nem kötelező használt ruhát venni szeptemberben, ha nincs szükségetek semmire. Akkor sem lesz újdonság a kihívás, ha évek óta használtruha-üzletben vásároltok.
A kampány inkább azokat célozza meg, akik most hallanak először a ruhaipar okozta környezeti problémákról, és szeretnének változtatni.

Sok kérdésünk van, például, hogy hallottak-e már a használt ruha szeptemberről? És mi a véleményetek róla?

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #tudatossag #hasznaltruha #használtruha #secondhand #secondhandseptember #secondhandfashion

7 nap telt el
View on Instagram |
2/3
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes

Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?

Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.

A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.

Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes

2 hét telt el
View on Instagram |
3/3

Négy dokumentumfilm a divatipar működéséről

Engem egy dokumentumfilm szembesített 2016-ban azzal, milyen környezetterhelő a divatipar működése. Azzal, milyen pazarlóan, kizsákmányolóan élünk és fogyasztunk. Azzal, hogy tulajdonképpen szemetet termelünk. A The True Cost (2015) című filmet mindenkinek ajánlom,...

Ez már a greenwashing kora

Nem könnyű ma annak, aki szeretne környezettudatosabban vásárolni. Egyre több olyan üzenettel jelentkeznek a márkák – legyenek lokális brandek vagy a világot uralók –, amelyek azt sugallják, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül támogathatjuk őket a pénzünkkel. Sajnos...