Mégis mi az a fenntartható divat?

Szerző: | 2020. december 01. | Lépésről lépésre

Fotó: Unsplash

Lehet vele vitatkozni – valószínűleg kell is majd –, lehet trendként tekinteni rá, vagy éppen masszív PR-fogásként, de a fenntartható divat fogalma néhány éve erősödik, és valószínűleg még egy ideig velünk marad. Hogy meddig, abba inkább nem gondolok bele, mert akkor máris le kellene cserélnem az oldal nevét, pedig épp csak elindult. Így is eléggé vitatható a név. De mégis mi az a fenntartható divat, és miért érdemes beszélni róla?

A természeti és emberi erőforrások védelmének vágyát rejti magában

A fenntartható divat egyértelműen trend lett az elmúlt időben, pedig rengeteg kritika éri már magát az elnevezést is. Nem véletlen: egymásnak ellentmondó fogalmak alkotják. Mégis hogyan kerülhet az átmenetileg uralkodó ízlésirányt tükröző szokásrendszer, a folyamatosan változó divat a fenntarthatóság fogalma mellé, amely a hosszú távú fennmaradást biztosító rendszer kialakítását jelenti?

„Ez a két szó együtt valójában igencsak ellentmondásos. Hogy férhetne meg egymás mellett a fenntarthatóság és a divat? A divat alapvetően egy múlandó, változó trend, ezzel szemben a fenntarthatóság alapja a hosszú élettartam és a ciklikusság. Ha ezeket együtt használjuk, akkor át kell értékelnünk az addig ismert öltözködési rendszer működését” – írja Bitay Andi blogger, podcaster, a Kacatmentesotthon.hu alapítója,  egy egész cikket szentelt a fenntartható divat témájának..

„A fenntartható divat nem egyenlő azzal, hogy az Aldiban biopamut feliratú pizsamát veszel. Ez lényegében egy ernyőfogalom, ami a természeti és emberi erőforrások védelmének vágyát rejti magában. Ha ebbe belegondolunk, akkor máris rájöhetünk, hogy ez nagyban függ az egyén helyzetétől, szándékától, lehetőségeitől. A fenntartható divatot etikus divatnak is szokták nevezni, ami talán szerencsésebb kifejezés lenne. Ebben az esetben ugyanis jobban érezhető annak fontossága, hogy az egyén eldöntse, értékrendje alapján mi az, amit szívesen támogat.”

Fenntartható, etikus, öko

Csalár Bence divatszakértő úgy ismeri a hazai kortárs divatot, mint a tenyerét. Az első – és feltehetőleg nem utolsó – könyvében ő is kitér a fenntartható divat fogalmára: „Fenntartható divat: egyéb nevein etikus divat vagy ökodivat, amely egyszerre hordozza magában a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot. A fenntartható divat környezettudatos, célja a vásárlók tudatosítása, tanítása azért, hogy egyrészt fogyasztási és vásárlási szokásaikban a környezet- és állatvédelmet tartsák szem előtt, másrészt ezzel a lokális designereket is támogatják” – írja a Színfalak mögött – A magyar divat szerzője. A könyv 2020 őszén jelent, és az elmúlt húsz év magyar divatját és jelentős tervezőit mutatja be. Oldalain több fenntartható, etikus márka és tervezőjük is helyet kapott. Csalár Bence a fenti gondolatot így folytatja:

„A lokális designerek maguk is az etikus magatartást, fogyasztást népszerűsítik, amennyiben a teljes tervezési folyamat során, egészen a piacra lépésig szintén a fenntarthatóságot tartják szem előtt.”

Ebből a megfogalmazásból az derül ki, hogy önmagában attól egyetlen márka sem lesz fenntartható, hogy például tonnaszámra használ organikus pamutot, vagy a lokális gyártásra fókuszál. A fenntarthatóságot komplexen kell értelmezni, amelynek az alapanyag-használat vagy a helyi munkaerő támogatása (és nem kihasználása vagy kizsákmányolása) csak egy része.

Ha viszont arra vagyunk kíváncsiak, pontosan mit jelent a fenntartható divat, milyen mérőszámok állnak a márkák és a fogyasztók rendelkezésére, akkor komoly akadályokba ütközünk.

Nem létezik iparági sztenderd arra, hogy mit is nevezünk fenntarthatónak

„(…) nem létezik iparági sztenderd arra, hogy mit is nevezünk fenntarthatónak. Hatalmas káosz van a vásárlók fejében, de még a szakemberekében is, hogy most akkor ez miről szól, etikus vagy slow vagy vegán?” – nyilatkozta 2020 nyarán Szentesi Réka a Marie Claire magazinnak. Az interjút készítő újságíró szerint az átlagvásárlók számára nem világos, milyen mércéknek kell megfelelni ahhoz, hogy egy ruha fenntartható módon készüljön el, ez pedig bizalmatlanságot eredményez. Szentesi Réka szerint ezen az sem sokat változtat jelenleg, ha egy adott márka különböző zöld tanúsítványokat használ.

„Rengetegféle tanúsítvány létezik, de hiába teszed rá a termékedre, a vásárló nem tudja, hogy mit jelent, nincs információja róla. Igaz, ez az átláthatóság a kis márkáknál sokkal könnyebben megvalósítható, mert ők tudják kommunikálni a beszerzési forrásaikat. De sokszor itt is az a baj, hogy oké, nem Kínából veszik az anyagokat, de még mindig nem lokális.

A fast fashion márkák esetében pedig ha belelátna a fogyasztó, hogy mi történik ott, akkor nagyon sok vásárlótól elesnének, pontosan ezért nem is érdekük átláthatóvá tenni a folyamatokat. Másrészt pedig annyira komplex az egész iparág, most mondok egy példát: csak a Zara több mint 6 ezer gyártóval és közel 2 ezer beszállítóval dolgozik a világ minden tájáról. Tehát ezt átláthatóvá tenni nem egy egyszerű feladat. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a fast fashion márkák az utóbbi években sokat tesznek mind az átláthatóvá tételért, mind a környezetkímélésért, csak sajnos ez még mindig nem ellenőrizhető, illetve a tömeggyártás miatt összességében még mindig problémás.”

Mégis mennyire fenntartható?

Léteznek olyan szervezetek, szerkesztőségek, amelyek valamilyen szempontból képesek voltak osztályozni a márkákat. Ilyen például az általam sokat emlegetett Good On You oldal, amely a márkák által közreadott információk alapján osztályoz több ezer brandet.

A 2015-ben alapított Good On You egy csapatmunka eredménye: aktivisták, üzletemberek, fenntarthatósággal foglalkozó szakértők, fejlesztők hozták létre. Egyszer talán a Fenntarthatodivat.hu is eljut ide, egyelőre a magunk szintjén próbálunk tenni az átláthatóbb és ezáltal fenntarthatóbb magyar divatért.

Ugyanitt meg kell említenem a Fashion Revolution Fashion Transparency Index kiadványát. Ebben a 250 legnagyobb globális divat- és ruházati márkát és kiskereskedőt rangsorolják annak alapján, hogy mennyi információt szolgáltatnak. Az Átláthatósági Index 220 különböző mutatót foglal magában és öt kulcsterületen értékelik a márkákat. Fontos, hogy nem a márkák etikai vagy fenntarthatósági teljesítményét nézik ilyenkor, ez félreérthető lehet sokak számára.

2020-ban a H&M a legmagasabb pontszámú márka 73%-kal, ezt követi a C&A 70%-kal, az Adidas és a Reebok 69%-kal, az Esprit 64%-kal, a Marks & Spencer pedig a Patagoniával kötött 60%-kal. A Gucci a legmagasabb pontszámú luxusmárka 48%-kal, 2019-ben 40%-ról ugrott fel.

A Fenntarthatodivat.hu-n megjelenő márkáktól azt kértük, válaszoljanak egy űrlapon, ahol sok mindenre rákérdeztünk a beszállítóktól kezdve a felhasznált anyagok eredetén át a hulladékkezelésig. Olyan márkákat kerestünk meg, amelyekről tudjuk, hogy a fenntarthatóságra való törekvésük nem merül ki egy vagy két pontban.

Ugyanakkor nem 100%-osan fenntartható márkákat keresünk, mert tudomásunk szerint itthon ilyen márka nem létezik, de a világon sem igazán. Nem is ez a cél, hogy a márkák 100%-osan fenntarthatók legyenek, ezzel még mindig nem mentjük meg a bolygót. A cél inkább a fejünkben lévő rendszer átalakulása, egyfajta értékrendváltás.

Könnyű ujjal mutogatni

„Könnyű ujjal mutogatni, amikor a divatipar fenntarthatóságáról és etikájáról van szó. Mondhatjuk, hogy a márkáknak kell megváltozniuk, a brandek visszadobják a labdát, hogy ők csak a fogyasztók igényeit szolgálják ki. Mindkét oldalnak igazat adhatunk. Valójában mindkét szereplő magatartása a rendszer része, amelyben a média is nagyon fontos szerepet játszik” – írja Jakab Tímea Diána, a Terike from Budapest szerzője, aki a Meg tud-e változ(tat)ni a fast fashion? című cikkében a megfoghatatlan fenntarthatóságról is szót ejtett.

„A médiumok is segíthetik a tudatos vásárlók számának növekedését azzal, hogy megosztják az ipar környezeti és társadalmi hatásairól szóló történeteket. Jobb irányba terelhetik a fogyasztói keresletet, ami nyomást gyakorolna a márkákra. Nem kell bűnbakot keresnünk, de ettől függetlenül kimondhatjuk, hogy a hírességeknek és az influencereknek hatalmas szerepük van ebben a világban. És nekik is jobban kell teljesíteniük” – olvashatjuk az oldalon.

Bárhogy is nevezzük…

Lehet, hogy a fenntartható divat könnyen szidható divatszó lett. Lehet, hogy olyan kifejezések zárkóztak fel mellé és terelik el a lényegről a figyelmet, mint a karbonsemleges, környezetbarát, a kedvező környezeti hatás vagy a körkörösség. Ha nem látunk át a nagy rendszeren, könnyen megvezetnek bennünket a márkák, és a greenwashinggal szembesülhetünk.

A fenntartható divat szerintem sokféle és sokszínű, és nem feltétlenül csak a márkákról szól – bármennyire is tisztelem és szeretem a hazai alkotókat. A fenntartható divat azokról az emberekről szól, akiket nemcsak a profit érdekel, hanem az élő környezetük, az embertársaik, az állatok jóléte. A fenntarthatóság a kevesebb, több! élménye, amely nem tűnik lemondásnak, mert más nézőpontból kezdjük el szemlélni a világot. A fenntartható divat nem a tanúsított, bioalapanyagokról, de nem is a lelkifurdalásról szól.

A fenntartható divat az odafigyelésről, a nyitottságról, a józanságról, az őszinteségről és az értékekről szól leginkább. Minden más csak ezután jön. De hogy könnyebb legyen eligazodni, ezért vagyunk mi. És ezért vagy te is itt.

Mengyán Eszter, újságíró, az oldal alapítója, főszerkesztője. „2016 óta foglalkozom a fenntartható divat, környezettudatos öltözködés témájával. Olyan oldalt álmodtam meg, amely egyszerre inspirál és informál, az átláthatóságot, az őszinte kommunikációt népszerűsíti. Remélem, az oldalt böngészve sok kérdésedre választ kapsz.”