Puhább, melegebb, fenntarthatóbb – A magyar alpaka gyapjú lehet a magyar merinó versenytársa?

Szerző: | 2021. március 29. | Ma is tanultam valamit

Ha olvastátok a  VUUV Works bemutatkozását itt, a Fenntarthatodivat.hu oldalon, biztosan emlékeztek, hogy a kötött darabjaikhoz magyar alpakát és magyar merinó gyapjút használnak. De miért tették le a voksukat a fenti alapanyagok mellett? És mit kell tudni róluk? A cikk szerzője Lébényi Anna, a VUUV Works etikus márka alapítója.

Részünkről a magyar alpaka és magyar merinó gyapjú használata egy átgondolt döntés eredménye, melynek alapja egyrészt az a törekvésünk, hogy etikus és fenntartható márkaként működjünk természetes és megújuló anyagok felhasználásával. Másrészt célunk, hogy a helyi termelést támogassuk, valamint a magyar alpaka- és merinójuh-tartókat segítsük.

A hazai gyapjú témája hatalmas és sokrétű, ezért ebben a cikkben csak azokat a dolgokat tárgyaljuk, amelyeket a mi szempontunkból fontosnak tartunk. Szó lesz a magyar gyapjúipar rövid történetéről, valamint tervezési és megmunkálási döntéseink hátteréről is.

A magyar gyapjúipar rövid háttértörténete

Míg az eredetileg dél-amerikai alpakát csak az elmúlt tíz évben importálták, addig a merinó juhok 1773 óta honosak Magyarországon. A merinó juhokat évszázadokig csak Spanyolországban tenyésztették, az akkori uralkodók piacvédelmi szempontból betiltották a kivitelüket. A tilalom a 18. század közepéig tartott, amelynek köszönhetően 1850–1870 között merinóállományunk 15–16 millió volt, így a legnagyobb európai gyapjúexportőrök voltunk.

A frissen nyírt birkabunda mérése (1949) – Fortepan / Kovács Márton Ernő

 

A legnagyobb gyapjúfeldolgozó cégek magántulajdonként kezdték meg tevékenységüket, majd államosították őket, aminek köszönhetően még hatalmasabbak lettek és a tengerentúli piacokra is szállítottak.

Régi, meghatározó gyapjúüzemeink: Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, Magyar Posztógyár, Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár, Finomposztó Vállalat, Richards.

A rendszerváltás után az összes nagy gyapjúfeldolgozó cég ismét magántulajdonba került. Ekkor keringtek pletykák, miszerint voltak olyan gyárak, amelyeket olasz befektetők vásároltak fel, akik használhatatlan állapotban hagyták a gépeket, ezzel biztosítva piaci előnyüket a gyapjúiparban. Ekkor a világ fő gyapjúszállítói már Ausztrália, Új-Zéland és Kína voltak.

Mindkét fotó: Gyapjúmosó és Szövőgyár (1968) – Fortepan / Bojár Sándor

Mi a helyzet a gyapjúiparral ma Magyarországon?

A gyapjúipar Magyarországon teljesen leépült, a lenyírt nyers gyapjút többnyire kínai kereskedők vásárolják fel, mert Magyarországon nincs ipari gyapjúmosás. Az állami vállalatoktól ránk hagyott régi gépek még mindig léteznek, de nincsenek üzemben, vagy egyszerűen használhatatlan állapotban vannak.

A most létező kisüzemi gyapjúmosók és kártológépek csak a mikrovállalkozásokat és a kézműveseket tudják kiszolgálni, éppen annyira, hogy a hagyományainkat életben tartsák.

Az országban jelenleg elérhető gyapjúkártolók: Márton Bence Gyapjúfeldolgozó – Cegléd, Gubanc Gyapjú Manufaktúra – Gömörszőlős, Rikker János – Mözs, Linder Miklós Gyapjúfonó – Mohács. Az általuk használt kis mennyiségű gyapjú Magyarországról, Romániából, Németországból, Ausztráliából származik – alapvetően a világ összes gyapjútermelő országából.

A magyar juhok szőrzetének minősége másodlagos

A legnagyobb magyar gyapjúfelhasználónk a nemezeléssel foglalkozó Multifelt Factory Kőszegen. A gyár, amelyet 1896-ban alapítottak, négy évvel ezelőtt nyitotta ki ismét kapuit, és Fodor Linda vezetésével üzemel. Munkájuknak köszönhetően a magyar filc ismét a széles közönség számára is elérhető. Igyekeznek magukra vonni a tervezők és a hobbifelhasználók figyelmét. Folyamatosan együttműködnek fiatal tervezőkkel, pályázatokat indítanak, friss vért pumpálva az iparágba.

Sajnos szándékaik ellenére sem tudnak magyar gyapjút vásárolni, mert a szükséges mennyiségben és minőségben nincs megfizethető árú mosott gyapjú az országban, ezért kénytelenek külföldről vásárolni a mosott, nyers alapanyagot, amelyből gyönyörű filceket készítenek.

A hazai Hungarowool merinógyapjú-exportőr tervei között szerepel egy ipari mosodába történő beruházás, amely egyelőre nem készült el. A legközelebbi ipari méretű gyapjúmosó Lengyelországban található.

Az ipari gyapjúmosó hiánya nagy problémát jelent Magyarországon, enélkül a juhtenyésztők már nem érdekeltek a jó minőségű gyapjú előállításában, mert csak alacsony áron képesek eladni a gyapjút. Nem áll módjukban a világpiacon versenyezni az ausztrál és új-zélandi gyapjú minőségével. Így többnyire a húsuk miatt tartják az állatokat, a szőrzet minősége másodlagos szempont.

A szabadtartású merinó juhok az év nagy részét a Balaton-felvidéken, legelészve töltik. Szőrük magyar viszonylatban a legfinomabb merinó gyapjú, amelyet külföldön mosnak, de nagyrészt az országban dolgoznak fel.

Mi a helyzet a magyarországi alpakákkal?

Az alpakák híresek kellemes természetükről, tisztaságukról és puha szőrükről. Mivel nem őshonos fajta, nyírásuk és gondozásuk még mindig friss tudásnak számít Magyarországon. Nagyon hasznos állat, ezért szeretnénk, ha jobban elterjedne a régióban. A fantasztikus minőségű alpaka gyapjúból készült fonalakat részben azért vásároljuk és használjuk, hogy támogassuk azokat a szakembereket, akik szeretettel és hozzáértéssel gondozzák őket.

Miben hasonlít és miben különbözik a merinó és alpaka gyapjú?

Hőtartás

Az alpaka és a merinó gyapjú között az a nagy különbség, hogy az alpaka technikailag nem gyapjú, attól eltérő szerkezete van, inkább a hajhoz hasonlít, tehát üreges. Így több hőt képes tárolni, és akár háromszor melegebb lehet, mint a merinó gyapjú.

A merinó gyapjú viszont nagyszerű hőszabályozó, mely mikroklímát teremt testünk körül, ami állandó hőmérsékletet tart fenn. Képes elnyelni a testpáránkat, melyet a nyári meleg folyamán a légkörbe vezet ki. Télen viszont melegen tartja a testünket, mert annak hőjét eltárolja és keringeti. Sosem lesz annyira meleg, mint az alpaka „gyapjú”.

Erősség

Mindkét elemi szál erős, de az alpaka erősebb, mint a gyapjú.

Puhaság

Az alpaka puhább, mint a merinó gyapjú. A merinó megközelítheti puhaságban, de ahhoz vegyszerekkel kell kezelni. A gyapjú finomsága az állat testének különböző részein is változó. A háton és a nyakon lévő gyapjú a legpuhább.

A gyapjú finomságát mikrométerben mérik: összehasonlításképpen a selyemfonal vastagsága 14 mikron, az emberi hajé pedig 100. Az általunk használt alpaka gyapjú finomsága 18 és 22 mikron között van, ami olyan puha, mint a kasmír.

A hazai legpuhább merinó juhok gyapja általában 24–25 mikron, ami a fajtára jellemző vastagság felső határa. A tudományosan meghatározott lágy szál 23 mikron alatt van, ez az a szám, amelyet a legtöbb ember már nem érez szúrósnak.

Vízállóság

Az alpaka rendkívül vízálló, ugyanakkor lélegző szál. Súlyának 10 százalékát képes felszívni víz formájában, míg a merinó gyapjú körülbelül 30–50 százalékát. Így az alpaka gyapjú nedvesen is jobban szigetel, mint a merinó.

Fenntarthatóság

A merinó és az alpaka egyaránt remek, fenntartható, megújuló anyagválasztás, ezért használjuk mindkettőt. Bár a merinó gyapjú tartalmaz lanolint (a lanolin a viasz, amelyet a legtöbb gyapjas állat termel), amelyet vegyszerekkel mosnak ki, ami mérgező folyamat a környezetünk számára, viszont magát a lanolint a gyógyszer- és kozmetikai iparban használják. A lanolin miatt a merinó gyapjúnak furcsa illata lehet, amikor viseljük, ami egy alpaka ruhadarabnál nem fordulhat elő.

Az alpaka gyapjú tisztításához nem szükséges vegyszer, hipoallergén, ami fenntarthatóbbá teszi ebben a megközelítésben. Az általunk használt alpaka fonal gyártása teljes egészében Magyarországon zajlik, ezért a folyamat lokális. A felhasznált merinó gyapjút viszont külföldön mosták, ebből a jövőben Magyarországon mosottat tervezünk használni, hogy a pulóverek teljes előállítása itthon történjen. Ha figyelembe vesszük a fajta elérhetőségét, a merinó juhok sokkal gyakoribbak Magyarországon, mint a nemrégiben behozott alpaka.

Hogyan alkalmazzuk a gyapjút a VUUV Worksnél?

Összességében az alpaka gyapjú melegebb, erősebb, lágyabb, kevesebb nedvességet tart magában, így gyorsabban szárad, lanolinmentes, hipoallergén, nem okoz viszketést és nincsen kellemetlen szaga nedvesen, fenntarthatóbb. Az alpakák bundáját a szakemberek minden tavasszal levágják, az állatok gyapja nem keveredik a másikéval, mi választhatunk, hogy melyik állat fonalával akarunk dolgozni.

Ennek eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy az lenne a legjobb, ha a pulóverünk azon részein használnánk alpaka fonalakat, amelyek a bőrünkkel érintkeznek, tehát az ujjakon, a nyaknál és a deréknál mindenképp. A merinó gyapjú fonalakat  amelyeket Hajgató Sára, a Botanika márka tervezője növényekkel fest meg, pedig a mintákhoz használjuk. Így megtarthatjuk az alpaka fonalak gyönyörű, természetes árnyalatait, és az erős tartású merinóval különböző technikával kötött színes mintákat alkothatunk.

Az alpaka fonal ára általában a merinó gyapjú fonal árának kétszerese vagy háromszorosa. Így egy 450 grammos pulóver esetében a gyapjú ára Magyarországon legalább 18 ezer forint (50 euró), amihez hozzáadódik a fonalak növényi festése a mintákhoz, majd a kötés költsége.

A végtermék egy designer árfekvésű pulóver, amely teljes mértékben etikus és fenntartható módon, luxus anyagból készült.

„A növényi festés például egy eredendően szinergiára épülő kifejezésforma, hiszen alapanyagot igényel, amit a festés után feldolgoznak. A népi kultúra háztáji, illetve kisközösségi tevékenységében gyökerező festőnövényes munka több alkotó együttműködését teszi lehetővé, hiszen a kézzel az állatról lenyírt szöszt, a megfont növényi rostot vagy a kártolt fonalat a kelmefestő, a tervező koncepciójának iránymutatása mentén megszínezi. A kézimunkázó, szövő vagy varró alkotó pedig feldolgozza. Így egy több alkotói kézen átívelő, holisztikus alkotói utat bejárt végeredmény születik” – mondja Hajgató Sára.

A cikk elkészítéséért köszönet illeti a következő szakembereket: Sinka József, Bence Márton, Kutasi Csaba, Fodor Ilona, Kocsis Gabriella, Demjén Cecília.

Fotók: Fortepan, Lébényi Anna

Lébényi Anna, a VUUV Works fenntartható márka alapítója. „A kézművesek világa inspirál, a lenyűgöző tudásuk, szemléletük, maguk az emberek, akik nagy munka és türelem árán mesterévé válnak egy helyi anyagnak. A velük való együtt dolgozás egy fantasztikus emberközpontú közös munka, amely során rengeteget tanulhatok.”

Miért feminista ügy a fast fashion?

Kik készítik a ruháidat? Milyen körülmények között dolgoznak ők? És vajon mennyit keresnek? Solti Hanna véleménycikke arról, miért fontos feminista ügy a fast fashion, a probléma gyökerétől egészen a lehetséges megoldásokig.  A slow fashion nem feltétlenül...