A gombabőr „romantikája” – A jövő alapanyaga egy budapesti lakásműhelyben

Szerző: | 2021. február 01. | Ma is tanultam valamit

Aki komolyabban érdeklődik a fenntartható életmód és dizájn iránt, annak jó eséllyel lehet ismerős a „gombabőr” kifejezés, amivel főleg külföldi felületeken találkozhattunk az utóbbi években. A cikk szerzője, Kis-Baraksó Alexandra terméktervező szándéka az, hogy a hazai olvasók számára is pontosan érthetővé váljon, miért különösen érdekes ez az anyag. Miért olyan izgalmasak a benne rejlő lehetőségek ma, amikor a dizájnszcéna egyik rétege erőteljesen kutatja a fenntarthatóság, etikusság lehetséges alternatíváit.

Hogyan került a látóterembe ez az anyag?

A személyes történetem az úgynevezett növeszthető alapanyagok halmazával az egyetemi alapszak utolsó évében kezdődött. Egy projekt kapcsán rátaláltam egy kombuchából készült kabátra egy dizájnnal foglalkozó külföldi oldalon. Akkor az időszűke miatt nem integráltam az aktuális feladatba, de elkezdtem vele kísérletezni.

Néhány hónapon belül már be is került egy hazai fenntartható dizájn kiállítás válogatásába két táskám, amelyeken különböző módon jelent meg a saját növesztésű alapanyag. Ezt követően nagyjából évente mutathattam be hasonló szemléletű, de már európai kiállításokon az újabb kísérleteket. A mesterszakos diplomatervem pedig egy gombaalapanyag-gyártó üzem terve volt.

Mi is pontosan a gombabőr és milyen típusai léteznek?

Fontosnak tartom tisztázni, pontosan hogyan is kell elképzelni ezt és az ehhez hasonló anyagokat annak, aki még sosem találkozott velük. A gombából növesztett alapanyagokat két fő csoportra oszthatjuk.

Az egyik a – több nagyobb cég által is éppen fejlesztés alatt álló – kalapos gombákból növesztett verzió, amely lehet laptermék, de tömbszerű alapanyag egyaránt. Ez számos különböző gombafaj felhasználásával készülhet. Az előállítás ebben az esetben nagyon egyszerűen megfogalmazva úgy történik, hogy az alapesetben föld alatt végbemenő növekedési folyamatot laborkörülmények közé helyezik, és egy ponton megállítják.

Az úgynevezett micéliumfonalak, amelyek a gombák „gyökérzetét” alkotják, benövesztik a tápanyagként szolgáló különböző szerves anyagokat, így egy tömör szerkezeti struktúrát hozva létre. A folyamatot hőkezeléssel állítják meg azon a ponton, mielőtt termőtest nőne ki a gombából. Ezáltal egy ellenálló, a tápanyagtól is függően változatos tulajdonságú alapanyag jön létre.

Erre az anyagra már több nagyobb divatmárka is felfigyelt, az őket gyártó néhány vállalat együttműködésekről számol be például az Adidasszal vagy Stella McCartney-val.

A másik csoport, amivel jelenleg én is foglalkozom, a kombucha bőr alapanyag, amelyet más néven bakteriális cellulóznak is neveznek. Ez egy speciális fermentációs folyamat mellékterméke, ahol ecetsav-baktériumok, tejsavbaktériumok és élesztőgombák kapcsolódnak egymással.

A növesztési körülmények ennek esetében folyadék közegben történnek, azon belül is a zöld és a fekete tea biztosítják számára a megfelelő tápanyagforrást. Ezen kívül cukorra van szükség, hogy a glükóz segítsen a biológiai folyamat elindulásában. A folyadék felszínén – ahol az oldat és a levegőben található oxigén egymással találkozik – képződik a speciális membránréteg, amelyből később szárítással készül a bőrhöz hasonló alapanyag.

Mindkét típusba tartozó gombaalapanyagok leginkább a különböző műanyagok és a bőr karakterisztikáit hordozzák más-más arányban fajtól, növesztési körülménytől függően.

Mindkét típusba tartozó gombaalapanyagok leginkább a különböző műanyagok és a bőr karakterisztikáit hordozzák más-más arányban fajtól, növesztési körülménytől függően.

Miért előremutató alapanyag?

Számomra azért érdekes ez a téma, mert nagyon kritikusan állok az anyagok környezeti és etikai vonatkozásához, amely hozzáállás megnehezíti a megfelelők megtalálását a munkámhoz, és rengeteget ki is zár.

A növesztett anyagok, azon belül a gombaalapanyagok halmaza azért jelent új utat a tervezésben a saját meglátásom szerint, mert nem igényelnek káros vegyszereket az előállításhoz, amely egyébként is nagyon alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett megy végbe, ugyanis egy természetes folyamatról van szó.

Mindemellett viszont nagyon ellenálló, biztató – és széles skálán módosítható – tulajdonságokkal rendelkező anyagok, köszönhetően a nagy tisztaságú cellulóznak, ami alkotja őket. Szemléletes párhuzamként jegyezném meg, hogy a cellulóz a növények vázrendszerét alkotja, hasonló funkciót lát el esetükben, mint az állatok bőrében található kollagén.

Előnyös tulajdonság továbbá a mai hulladékhalmozás korában, hogy

Hogyan történik a gombabőr előállítása?

A kombucha bőr növesztéséhez viszonylag kevés felszerelésre van szükség.

Eszközigény

Az alapvető eszközigénye egy polipropilén vagy üveg tárolóedény: azért fontos az anyaga, hogy a fermentáció során ne lépjen reakcióba a teával, így például a fém nem alkalmas a feladatra. Kell egy sűrű szövésű vászonanyag is: ezzel fedjük be, hogy oxigént kapjon, de az egyéb baktériumokat és szennyeződéseket távol tartsuk.

Hozzávalók

Ezeken kívül csak az oldatba kerülő kombucha kultúrára, cukorra és valamilyen teacserjéből készült teára van szükség.

Növesztés

A növekedési ciklus függ a tárolóedény méretétől, egy 20 x 30 centiméter alapterületű edényben jellemzően kettő–négy hét alatt megfelelő, azaz közel egy centiméter vastagságú cellulózréteg nő, ha előnyösek a körülmények.

Dehidratálás

Ezt követi a dehidratálás, ahol lassan, akár szabad levegőn eltávozik a folyadék az anyag belsejéből, ez jelentős zsugorodással jár, 1 cm-es nyers gomba esetén a kiszárított laptermék 1-2 mm vastagságú lesz.

Utókezelés

A szárítás után érdemes valamilyen olajos vagy viaszos utókezelésben részesíteni az alapanyagot a rugalmasság, lágyság és a víztaszítás érdekében.

lebomló, természetes alapanyagról beszélhetünk, amennyiben semmilyen mesterséges vegyszerrel nem kezeljük, hanem maradunk a természetes olajoknál és viaszoknál.

Mik a gyenge pontjai? Miért nem került be az ipari gyártásba?

Úgy gondolom, csak idő kérdése, hogy elterjedt alapanyagként hivatkozhassunk a gombabőrre. Jelenleg a legnagyobb kihívást a nagy mennyiségben való gyártás okozza azon cégek számára, akik a fejlesztésén dolgoznak. Mindez az újdonságnak számító és még vizsgálatokat, fejlesztéseket igénylő technológiának és az alapanyag iránti megnövekedett igénynek tulajdonítható.

Kihívásként említhető még a vízzel szembeni ellenálló képességének fejlesztése, maximalizálása, de erre különböző viaszok szolgálnak segítségül, illetve a kalapos gombák közül számos olyan létezik, amelynél ez alaptulajdonság a szárítás után.

A gombabőr „romantikája” – slow dizájn

Részemről a legizgalmasabb a gombaalapanyag kis léptékű, akár kézműves vagy kisszériás gyártásba való bevonása, amely a fenntartható életmód egyik ösvényébe, a slow életmódba, a slow dizájnba illeszkedhet. Azzal együtt, hogy a nullából hozhat létre az ember alapanyagot, akár egy magról nevelt növényt, tisztában lehet a teljes életciklusával. Nincs szüksége speciális körülményre, ami miatt csak egy távolabbi országból szállítva juthat hozzá.

Ezt az anyagot bárki megnövesztheti magának akár otthon néhány alapvetés figyelembevételével.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy tartóssága biztosan elérheti a műbőr termékekét. Az, hogy nem jelenthetjük ki, hogy a bőrrel egyező a tartóssága, főként a frissességének köszönhető, így még nincsenek távlati használati tapasztalatok rá vonatkozóan.

Összességében azt gondolom, számos olyan problémára nyújthat megoldást a gombaalapanyagok halmaza, amely ma kritikussá vált a műanyagtermelés, a rengeteg textilipari hulladék és a bőripar mérgező és káros hatásainak korában.

A cikk szerzője a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa.

Kis-Baraksó Alexandra terméktervező, a Manera Studio márka alapítója. „Terméktervező vagyok, de jobb szeretem magam felfedezőként definiálni. Ezt nemcsak a dizájnban, de az élet különböző aspektusaiban is szeretem megélni. Keresni a nagyobb ellenállást, a jelentést, a történeteket, kísérletezni. Jelenleg a Manera Studio nevű márkám útját alakítom, ahol fenntartható és etikus táskákat és kiegészítőket tervezek és gyártok, illetve növeszthető alapanyagokkal kísérletezem. Fontos pillér ezeken kívül a tanítás, amire az Óbudai Egyetem formatervező mérnöki szakos hallgatóival van lehetőségem.”