Láda, szekrény, háztartástan – Gardróbrendszerezés Marie Kondo és a The Home Edit előtt

Szerző: | 2021. február 15. | Gardróbrendszerezés

Azon gondolkodtam mostanában, vajon régen is téma volt a ruhásszekrény rendszerezése? Lett volna munkám gardróbrendszerezőként néhány évtizeddel ezelőtt? Mi volt Marie Kondo és a The Home Edit előtt?

Rengeteg érdekes tényre bukkantam, miközben egy minikutatást végeztem arról, hogy a régmúlt asszonya milyen rendszer szerint pakolta be a ruháit a szekrénybe.

 

Álljunk meg itt egy pillanatra: a szekrénybe?

A ruhásszekrény viszonylag új találmány. Tudtad, hogy régen azt a kevés ruháját, ami volt egy embernek, kosarakban vagy ládákban tárolta fektetve, de nem hajtogatva? Már az ókori egyiptomiakról és görögökről is maradt fenn olyan emlék, amely ezt bizonyítja. Nem volt ritka az sem, hogy a ruhák mellé élelmiszert és edényeket is tettek, úgyhogy bármit megtalálni vagy rendszerezni még meglehetősen nehéz volt.

A magyar nyelvben sokáig a szekrény a ruhatároló ládákat jelentette, és például a menyasszonyi kelengye is ilyen ládákban vándorolt a leány családjától az ifjú házasok lakhelyéig.

A szekrény: műhelyberendezés és szégyen

Az a bútordarab, amit ma szekrénynek nevezünk, régen műhelyberendezés volt, melyben jellemzően könyveket, iratokat, edényeket és szobrokat tároltak. Az első ruhadarabok, amelyek bekerültek a régi szekrénybe, fehérneműk voltak, melyeket továbbra is fektetve tároltak.

A ruhásszekrény nem volt presztízsbútor, hiszen a jelenléte azt sugallta, hogy a tulajdonosa nem engedhet meg magának egy akkora lakóhelyet, ahol a ruhái egy külön helyiségben kaphatnak helyet, ezért a ruhásszekrénnyel nem nagyon büszkélkedtek.

Mióta létezik a vállfa?

A vállfa a 16. században Franciaországban jelent meg, a mostaninál terjedelmesebb, vaskosabb méretben, és eredetileg egyházi és katonai egyenruhák tárolására használták.

A ruhák felakasztása a barokk korban, a francia és angol királyi palotákban kezdődött, hiszen az ekkor használt súlyos és díszes darabokat már nem akarták fektetni, így megjelentek a ruhatartó rudak a tárolókamrákban, azaz a garde-robe-ban.

És a gardrób?

Valamikor a 14. századból ered a gardrób szó, ami francia eredetű, a jelentése: a ruha őrzője. A gardrób szó használata érdekes fejlődési ívet járt be, hiszen eredetileg egy külön szobát jelentett, majd a ruháskamrát nevezték így, végül a ruhásszekrény kapta ezt a nevet.

Manapság viszont megint a különálló ruhatároló helyiséget szokták gardróbnak nevezni, illetve gardróbként hivatkozunk még a ruháink összességére, azaz a ruhatárunkra is.

Támpontok a háztartási könyvek

Régen a nők családtagjaiktól vagy nevelőiktől sajátították el a házvezetés trükkjeit, majd a 19. század második felében megjelentek Magyarországon az első háztartási könyvek. Gáspár Ignác 1877-ben kiadott Rövid háztartástan felsőbb leányiskolák és nőtanító képezdék számára című kötetében leginkább a háztartási könyvvitelre és algebrára helyezte a hangsúlyt.

Emellett azonban azt is megemlíti, hogy a gondos úrnő pontos és aktualizált leltárt vezet a család birtokában lévő tárgyakról, beleértve a ruhaneműket is. Milyen hasznos lenne ez ma is, amikor általában fogalmunk sincs arról, hogy mekkora a ruháskészletünk!

100 évvel később, 1989-ben Londonban jelent meg Barty Phillips könyve, mely a rendszerváltás után Nagy háztartáskönyv címmel a hazai közönség számára is elérhetővé vált, és ez a kötet már egészen konkrét útmutatást adott arról, hogy egy kétajtós szekrényt hogyan lehet a leghelytakarékosabban berendezni.

Emellett olyan örökzöld tanácsokkal is ellátja az olvasót, ami a mai gardróbrendszerezésben is megállja a helyét. Nem utolsósorban pedig rajzos illusztrációkkal mutatja meg, hogy hogyan lehet szépen összehajtogatni egy inget.

Érkezünk a mába

Lássuk be: az elmúlt pár évtizedig azért nem volt téma a gardróbrendszerezés, mert nem birtokoltak ennyi ruhát az emberek. A ruhásszekrény méreteit sokkal kisebb ruhatárhoz igazították, és nem ahhoz, hogy évente átlagosan 70 darabbal gyarapodjon, miközben a szelektálásra nem sokan szánják rá magukat.

Kevés a hely és sok a holmi, így megnőtt az igény arra, hogy hatékony tippeket kapjunk ahhoz, hogy rendet tudjunk tartani magunk körül. Ezért lettek kiemelten sikeresek a rendrakós sorozatok, könyvek, eszközök és cégek, amelyeknek így ebben a sorrendben vagyok hatalmas rajongója.

A következő írásomban belevágunk a rendszerezésbe, addig pedig szívleljétek meg Barty Phillips tanácsait három évtizeddel ezelőttről:

  • Osztályozzuk a ruháinkat aszerint, hogy milyen gyakran és hova vesszük fel őket.
  • Csináljunk emeletes vállfát.
  • Kötött holmit ne akasszunk fel, mert megnyúlik.
  • Utazás előtt írjuk össze, hogy mit akarunk magunkkal vinni, készítsük ki az ágyra, és azonnal észre fogjuk venni, hogy a ruhák felére nincs szükségünk.

+1 érdekességképpen: Mielőtt eltennénk a ruhákat nyárra vagy télre, a patentokat és a gombokat vágjuk le.

A fotókat Hámori Zsófia készítette.

Fogarasy-Zólyomi Zsu, szabadúszó marketinges és a @zsu_gardrobmaniaja oldal alapítója. „Szeretek rendszerekben gondolkodni, és a ruhatárat is rendszerként kezelem. Azaz legyen meg benne minden darabnak a szerepe, értelme, funkciója, és ugyanezt képviselem a gardróbrendszerezés során is. Hiszek a fokozatosságban, ugyanis én sem egy nap alatt lettem tudatos divatfogyasztó. Amiben csak tudom, magyar kisvállalkozások termékeit és szolgáltatásait választom, igyekszem a mögöttük álló embereket is megismerni, így lesz igazán erős az elköteleződésem.”

Négy dokumentumfilm a divatipar működéséről

Engem egy dokumentumfilm szembesített 2016-ban azzal, milyen környezetterhelő a divatipar működése. Azzal, milyen pazarlóan, kizsákmányolóan élünk és fogyasztunk. Azzal, hogy tulajdonképpen szemetet termelünk. A The True Cost (2015) című filmet mindenkinek ajánlom,...