Fizikaóra a gardróbban – Miért megy össze? Miért nehéz kék színű ruhát vásárolni?

Szerző: | 2020. december 01. | Ma is tanultam valamit

A fizika nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé, mert sok volt benne a számolás – a számokkal pedig a mai napig nem vagyok jó viszonyban. A mesélős részeket viszont szerettem. Ezért is örültem, amikor rábukkantam az 1000 kérdés és válasz a fizika köréből című kiadvány online változatára. A ruha szóra keresve érdekes pontokat találtam, ebből mutatom meg a – szerintem – leghasznosabbakat.

1. Miért megy össze sok pamutruha az első mosás után?

„Először is be kell avatni az anyagot.” Nem egyszer hallottam otthon ezt a mondatot, hiszen a családban mindenki varrt – anyu, a két nagymamám és én is próbálkoztam vele. Anyagvásárlás után, de szabás előtt a textilt be kell avatni, ez kihagyhatatlan lépés. A legtöbb anyag ugyanis össze fog menni az első mosásnál. Összetételtől függ, de például egy 100 százalékos pamutanyag esetében ez akár 10 százalék is lehet.

Rókáné Kalydi Bea 1000 kérdés és válasz a fizika köréből című könyvében azt írja, hogy a pamutanyagok zsugorodása bonyolult jelenség, amelyek során a szálak átmérője és hossza is módosul a környezet hőmérsékletének és nedvességtartalmának változása miatt. Ha az anyag vizes lesz, a pamutszálak megduzzadnak, a fonal megrövidül, és az anyag összemegy. Ha az anyag megszárad, a szál „lelohad”, és az anyag csaknem eredeti méretére nyúlik ki.

Miért kell beavatni a textileket?

  • Egyrészt azért, mert a természetes textilek biztosan összemennek, sok bosszúságot okozhat az avatatlan alapanyag.
  • Másrészt minden anyagot érdemes beavatni, mert a textileket festik, a festéket vegyszerekkel fixálják, keményítik, további vegyszerekkel kezelhetik a gomba, a penész és egyéb kártevők ellen. Léteznek olyan alapanyagok, amelyekre a gyártó garanciát vállal, hogy nem kezelte őket vegyszerekkel, de akkor érvénybe lép az első pont. Tehát a vásárolt textileket mindig avatni kell vásárlás után, de legkésőbb szabás előtt.

Hogyan kell beavatni a textileket?

A textil avatása tulajdonképpen áztatást jelent. Érdemes erre egy külön lavórt, vödröt használni, ha nem tudod pontosan, honnan érkezett az alapanyag és milyen vegyszerekkel kezelték, mert a textilből kiázó festék megfoghatja a kádat vagy a mosdókagylót.

A pamut, a len, a kender vagy a hócsalán esetében 60–70 fokos vizet kell önteni az anyagra úgy, hogy a víz teljesen ellepje, majd a vizet – benne a textillel – hagyni kell kihűlni. Az avatáshoz nincs szükség mosószerre vagy egyéb szerekre (pl. folttisztító só vagy szódabikarbóna).

Ha ereszti a színét, a kihűlt vízhez önts ecetet, hogy fixálja a színt, majd ezt követően öblítsd ki az anyagot.

Ezután jöhet a centrifugálás és a szárítás. Már nem nedves, de még nem teljesen száraz állapotban érdemes átvasalni.

A gyapjút kizárólag gőzöléssel, egy tiszta pamutkendőn keresztül lehet avatni. A vasaló húzogatása helyett mindig emeld fel a vasaló talpát, és utána helyezd át.

Műszálas, elasztikus anyag esetében az avatáshoz használt víz hőfoka legyen alacsonyabb (30–40 fok), mert a rugalmas textil nem bírja a túl magas hőfokot.

2. Miért kell a nejlonharisnyát gyakrabban mosni, mint a selyemharisnyát?

Az avatásról térjünk át a mosásra, egészen pontosan a harisnyák mosására. Meg kellett néznem, mikor született a könyv, én ugyanis 38 év alatt nem találkoztam valódi selyemből készült harisnyával. Ennek ellenére jó ismerni a választ, ugyanis ez a kérdés nemcsak harisnyákra, hanem egyéb ruhadarabokra is vonatkoztatható.

A szerző azt írja, „a műanyagok statikus elektromossága nagyobb, mint a hagyományos anyagoké, ezért jobban vonzzák a port, és gyorsabban telítődnek a testből kiválasztódó párákkal és zsírokkal”.

3. Miért célszerű rétegesen öltözködni hideg időben?

A réteges öltözködés nemcsak jól néz ki, hanem nagy haszna is van: ha jól csinálod, nem fázol. Miért? Rókáné Kalydi Bea erre is megadja a választ: „A ruharétegek közötti levegő hőszigetelő. Szervezetünket védi a lehűléstől, és így a megfázástól.”

Pont emiatt melegíti jobban a bunda a viselőjét is, ha a szőrös felével befelé fordítva hordja. A bunda bolyhai befelé fordítva a test felülete és a bundabőr között vastag levegőréteget biztosítanak, amely hőszigetelőként működik.

4. Miért szárad meg fagyos időben is a nedves ruha?

Én még a dédmamámtól tanultam, hogy fagyban is lehet kint teregetni, és a keményre fagyott ruha is száraz lesz, nincs ebben semmi meglepő. Gyerekként persze kikerekedett szemmel hallgattam, de aztán megtapasztaltam, amiről mesélt. A családunk tagjai ugyanis rendszeresen teregettek az udvaron – télen-nyáron.

Mit mond erről az 1000 kérdés és válasz a fizika köréből című könyv?

„A száradás fizikailag tulajdonképpen párolgás. A párolgás sebessége attól függ, hogy a környező légkör páratartalma milyen messze van a telítettségi értéktől. Ha a környező légkör párával telített, vagyis ha a relatív páratartalom 100 százalékos, a ruha nem szárad, mert ugyanannyi vízmolekula távozik el belőle, mint amennyi ki is válik rajta. Ezért nyirkos, párás levegőben – akár tél, akár nyár van – nehezen szárad.

A fagyott, vagyis jégkéreggel bevont ruha szintén szárad, mert a jég is párolog. A szilárd testek párolgását szublimációnak nevezzük. Ennek során a szilárd anyag úgy válik légneművé, hogy közben nem alakul át folyadékká. (…) A jég nem sokkal lassabban párolog, mint a víz, tehát a fagyos ruha száradásának – ha a külső légkörben kevés a pára – nincs akadálya.”

5. Miért kell vigyázni, amikor kék ruhát vásárolunk?

2018 óta foglalkozom szín- és stílustanácsadással. Vendégeimtől gyakran hangzik el, hogy az üzletekben és a próbafülkékben borzalmasak a fények, nehéz igazán meglátni, egy ruhadarab milyen árnyalatú valójában. Tapasztalataim szerint a piros különböző árnyalatait, a kékeszöld és zöldeskék közötti különbséget a legnehezebb megkülönböztetni egymástól, pedig ennek jelentősége van akkor, ha szeretnénk a színtípusunknak megfelelően vásárolni.

Az üzletekben található fényforrások (izzók, fénycsövek) fényének színképe nem azonos a Nap színképével. Egy ruhadarab vagy kiegészítő színét az határozza meg, hogy a ráeső fényből milyen színeket nyel el és milyeneket ver vissza. A különböző fényforrások esetén más lesz az elnyelt és a visszavert színek összetétele, ezért más-más árnyalatúnak látjuk az anyagot. A szerző szerint a fenti megállapítás a kék ruhákra különösen igaz.

A legtöbb üzletben található lámpa fénye sárgás. „Sokkal több sárga sugarat tartalmaz, mint kéket és zöldet. A kék test azért kék, mert a ráeső sugarak közül a kéket veri vissza, a többit elnyeli. Ha azonban a ráeső fényben nincs kék sugár, akkor nincs mit visszavernie, tehát szürkésnek látszik. Ugyancsak szürkésnek látszik a zöld anyag is – lámpafényben. Mindkettő túl kevés kék, illetve zöld fényt ver vissza ahhoz, hogy a színük felismerhető legyen.”

Ha teheted, vásárláskor nézd meg a ruhát természetes fényben is, mert akkor látod meg a valódi árnyalatát.

Forrás

Mengyán Eszter, újságíró, az oldal alapítója, főszerkesztője. „2016 óta foglalkozom a fenntartható divat, környezettudatos öltözködés témájával. Olyan oldalt álmodtam meg, amely egyszerre inspirál és informál, az átláthatóságot, az őszinte kommunikációt népszerűsíti. Remélem, az oldalt böngészve sok kérdésedre választ kapsz.”

Négy dokumentumfilm a divatipar működéséről

Engem egy dokumentumfilm szembesített 2016-ban azzal, milyen környezetterhelő a divatipar működése. Azzal, milyen pazarlóan, kizsákmányolóan élünk és fogyasztunk. Azzal, hogy tulajdonképpen szemetet termelünk. A The True Cost (2015) című filmet mindenkinek ajánlom,...