Kovács Kinga: „A Fashion Revolution mozgalomnak nem célja a fast fashion márkák megszüntetése”

Szerző: | 2021. április 18. | Divatforradalom

„A Fashion Revolution mozgalomnak nem célja a fast fashion márkák megszüntetése, hanem a működésük átláthatóságra való szorgalmazása. Az sem teljesen helyénvaló, hogy a vásárlóknak azt sugalljuk, ne vegyenek fast fashion termékeket. Hiszen akik ebből élnek, azok éhenhalnak, ha nincs ilyen jellegű tevékenység” – mondja Kovács Kinga, a Fashion Revolution Hungary szervezetének egyik oszlopos tagja, akivel a 2021-es Fashion Revolution Week kapcsán beszélgetett Mengyán Eszter.

Aki érdeklődni kezd a fenntartható divat vagy környezettudatos öltözködés iránt, pillanatok alatt szembetalálkozik a Fashion Revolution kampányszövegeivel. A nonprofit szervezet a világot megrázó bangladesi Rana Plaza tragédiája után szerveződött Nagy-Britanniában, mára pedig egy világot behálózó mozgalommá vált, amely az átlátható divatiparért küzd. Azt vallják, az átláthatóság alappillére a fenntartható és etikus divatnak.

A Fashion Revolution nonprofit szervezetnek 2017 óta Magyarországon is működik országirodája, a Fashion Revolution Hungary, amelyet Mányiné dr. Walek Gabriella országkoordinátor vezet a kezdetek óta. Minden évben több programmal jelentkeznek, 2021-ben egy fiatalokat célzó edukációs kampány elindításán is dolgoznak. Kovács Kingával a szervezet feladatairól, tevékenységéről beszélgettünk.

Who made my…? What’s in my…?

A Fashion Revolution legismertebb kampányszövege a „Who made my… clothes / bag / shoes?” felirat, azaz hogy legyünk kíváncsiak arra, ki készítette a ruhánkat, amit épp viselünk. Érdekeljen bennünket, ki ült a varrógép mögött, ki állt a szabászasztalnál, ki dolgozott az általunk megvásárolt terméken, teljesen mindegy, hogy az 850 vagy 85.000 forintba került. Miért fontos ez a kérdés?

Ez az egész kampány az etikus munkavégzésre, a munkavállalók jogainak betartására és megbecsülésére hívja fel a figyelmet, hogy lássunk a ruha mögé, lássuk a verejtéket, a kétkezi munkát, azt, hogy valaki a szívét-lelkét beletette abba a ruhadarabba.

2020-ban egy másik kampányszöveg is megjelent, ez volt a „What’s in my clothes?” felirat. Miért fontos, hogy ne csak arra figyeljünk, ki készítette a ruháinkat, hanem arra is, miből készült az adott ruhadarab, amit éppen viselünk?

Az idei évben még hangsúlyosabb ez az üzenet, ez a fő fókusz lényegében. Ennek kapcsán április 19-én (a 2021-es Fashion Revolution Week első napja – a szerző) is van egy esemény, amelyre ismert textiles szakembereket hívtunk meg a „Who made my fabric?” témához kapcsolódva.

A viselet- és öltözködéskultúrát végignézve tapasztalhatjuk, hogy a mesterségesen előállított textilek a modern kor újításai. Ma már azt is tudjuk, hogy a mesterségesen előállított alapanyagoknak közük van a mikroműszál-szennyezéshez. Ezek a levegőt, a földet és a vizeket is mérgezik, illetve közvetve és közvetlenül minket is.

Közvetve a bőrünkön át mérgeznek, hiszen egy kémiai anyagoktól hemzsegő textil érintkezik velünk, ezek ami a bőrön át a szövetekbe is bejutnak. Míg a környezetünket érintő károk a nem lebomló anyagok miatt hosszú távú következményekkel is járnak. A mikroműszálak ottmaradnak a vizeinkben, a földjeinkben, és bekerülve a táplálkozási láncba, mi is elfogyasztjuk őket. Sajnos a műszál kis mennyiségben sem feltétlenül hasznosítható újra, illetve az újrahasznosítás folyamata szintén nem környezetkímélő.

A textilek alapanyagának minősítésére már tanúsítványok is létrejöttek, ott vannak például az OEKO-TEX®-tanúsítványok, amelyek a károsanyag-mentességet jelölik. Ez azt jelenti, hogy a textil nem tartalmaz vagy kis mennyiségben tartalmaz vegyszereket. Illetve létezik a GOTS-tanúsítvány, amely már a textília előállításának folyamatát is figyeli. Ez főleg pamut textíliákra érhetők el, de lenre, kenderre, egyéb textíliákra is természetesen.

Lényegében a „What’s in my clothes?” kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy a textíliák mennyi káros anyagot tartalmaznak, illetve milyen hosszú távú következményei vannak annak, hogy milyen anyagból állítják elő a ruháinkat.

Mi változott a Rana Plaza összeomlása óta?

A Fashion Revolution mozgalmat egy ruhaipari tragédia hívta életre. Azt lehet-e tudni, hogy a szervezet tevékenységének és a figyelemnek a hatására mennyi minden változott az elmúlt években Bangladesben?

Elég sok minden változott, Mostafiz Uddin keményen lobbizik a bangladesi munkások érdekében. Ő maga sok területen tevékenykedik, főként denim gyártási folyamatokban, de például ő a Bangladesh Apparel Exchange és a Sustainable Apparel Forum vezetője is.

 

A helyzet még jobban tudott volna változni, ha nem jön a vírus. A Covid–19-járvány nagyon sokat rontott az egyébként javuló tendencián.

Mivel most a bangladesi gyártók is padlón vannak – saját véleményem szerint –, biztosan nem az az elsőrendű téma, hogy az üzemekben jobb körülményeket teremtsenek, mert nyilván nincs annyi pénz. Elég kevés a lehetőség arra is, hogy állagmegóvást, beruházást csináljanak, vagy a dolgozók szociális helyzetére koncentráljanak, mert sok esetben nincs is munkájuk.

Ettől függetlenül is azt mondom, hogy elég sok minden változott az elmúlt időkben.

Amikor beszélgetek erről a témáról, gyakran felmerül, hogy mi lesz akkor, ha megszűnnek a fast fashion cégek. Mi történik azokkal, akik ezeknek a cégeknek dolgoznak? Mit mond erről a Fashion Revolution?

A Fashion Revolution mozgalomnak nem célja a fast fashion márkák megszüntetése, hanem a működésük átláthatóságra való szorgalmazása. A távoli, szegény országokban azoknak kell lépni, akik ott élnek és bérmunkában dolgoztatnak. Az sem teljesen helyénvaló, hogy a vásárlóknak azt sugalljuk, ne vegyenek fast fashion termékeket, hiszen akik ebből élnek, azok éhenhalnak, ha nincs munkájuk. Ez egy sokkal komplikáltabb dolog ennél.

A fast fashion márkák egy része kezd például fenntarthatóbb termékeket gyártani. Ezek gyártatását kellene inkább szorgalmazni a szegényebb országokban is, nem a gyenge minőségűt. Nyilván egy komplikáltabb termék előállításáért több pénzt tudnak elkérni, ezáltal magasabb bérezést is biztosítva az ott dolgozóknak.

Illetve a fast fashion cégek úgy tudnak hatni még a szegény országokban gyártókra, hogy nem viszik oda a munkát, ahol a munkások szociális jogai sérülnek. De ezt nyilván a profitérdekek miatt sok esetben nem teszik meg.

Ha viszont a Fashion Revolution átláthatóságot kér, akkor ki kell adniuk, hogy hol gyártanak, és onnantól kezdve visszanyomozható, hogy azokban az üzemekben mi a helyzet.

A bangladesi gyártókkal folyamatosan kapcsolatban vagyunk, és ők is jelzik az ott felmerülő problémákat. Most, főként a vírushelyzetből adódóan, sok megkötött szerződést mondtak vissza a fast fashion cégek, sokan etikátlanul viselkedtek, és nem adtak kompenzációt arra hivatkozva, hogy nekik sincs bevételük. Jelenleg a bangladesi gyártók ezt sérelmezik a leginkább.

Tavaly márciusban 1.44 milliárd dollárnyi megrendelést mondtak le a cégek a Covid–19-járvány következményeként, ami hatalmas turbulenciát és gazdasági problémákat okozott az ellátási lánc minden egyes pontján. Ennek megsegítésére a Fashion Revolution indított egy kampányt, melynek részletei megtalálhatók a www.fashionrevolution.org/covid-19 weboldalon. Leírjuk több pontban, hogy hogyan lehet csatlakozni ehhez a kampányhoz, hogyan lehet támogatni, illetve mit várunk el mi is az ellátási láncban szereplőktől.

Fashion Revolution Hungary

A Fashion Revolution Hungary tevékenysége mennyiben tér el az anyaszervezet tevékenységétől?

Rendszeres megbeszéléseink vannak a nemzetközi csapattal, a központtal, ahol adott projekteket, tematikákat egyeztetünk. Ezekre aztán minden ország személyre szabott javaslatot küld be, ami a szervezet központi programjába is bekerül. Ezenkívül pedig vannak lokális kezdeményezések is, például most a „Divatosan a környezetért” edukációs kampányunk is.

Közben próbálunk mi is építeni minden egyes nemzetközi kampányra is. Viszont az adott országnak a helyzetét is figyelembe kell venni, hogy ott mi a jelenlegi igény, milyen oldalon kell erősítenünk a területeket. Vannak olyan országok, akik még előrébb járnak már, mások még hátrébb. Tehát az ország igényeinek megfelelően igyekszünk ezeket a kampányokat átalakítani.

Érintetted a fiataloknak szóló edukációs programot. Mit lehet erről tudni?

Az adománygyűjtő kampány célja az volt, hogy az egyébként is önkéntes alapon működő szervezet némi erőforráshoz jusson. Főként a 13–18 éves korosztályra szeretnénk fókuszálni a programmal, de a tanárokra, szülőkre, a 18 éven felüliekre és a 13 évnél fiatalabbakra is érvényes ez a kampány.

Olyan összetett programot szeretnénk készíteni, ami fogyasztható mindenki számára, aki úgymond a nulláról kezdi a fenntartható és etikus divat megismerését.

Egy több oldalas, több tematikát – egyelőre hat tematikára osztottuk – átívelő e-bookot tartalmaz majd a program, ami interaktív formában készül el. Ezt szeretnénk később nyomtatott formában is kiadni. Az e-book mellett podcastok, videók is készülnek, kerekasztal-beszélgetések, online előadások, és amennyiben a vírushelyzet engedi, workshopokat is tartunk.

A környezettudatosságra való nevelést minél fiatalabb korban érdemes elkezdeni, ezért is szeretnénk erre a korosztályra fókuszálni, hiszen ők az a generáció, akik pár év múlva a vásárlói réteget képezik majd, így lehetőleg az ő döntéseiket jó irányba tudjuk terelni idejekorán.

Folyamatosan zajlanak a tárgyalások a szakmai anyag összeállítása tekintetében is különböző intézményekkel, szakemberekkel, gyártókkal mindenféle területen. Szeretnénk minél több intézményhez eljuttatni – nyilván az a cél, hogy mindenkihez eljusson –, úgyhogy ha valaki nem hallott még róla, de szeretne ebben részt venni, akkor nagyon megköszönjük, ha felveszi velünk a kapcsolatot.

Egységben az erő

Az összefogás, egymás erősítése kiemelten fontos, ha a fenntarthatóságról van szó. Kikkel tudtok együttműködni?

Most több szervezettel is kapcsolatba kerültünk pont azért, hogy minél jobban tudjuk népszerűsíteni a programunkat, és minél átívelőbben tudjuk az egész kampányt népszerűsíteni. 2021. április 19-én indul a Fenntarthatósági Témahét, amelynek szervezője a PontVelem Nonprofit Kft. – velük is kapcsolatba léptünk, hiszen ők is rengeteg iskolának, intézménynek juttatják el a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseket, de több más szervezettel is együtt dolgozunk.

A kezdetek óta partnere a Fashion Revolution Hungarynek a Nemzeti Divat Liga Magyarország Egyesület, amely hazánkban az egyedüli olyan divatszervezet, amely a fenntartható és etikus divat minél szélesebb körben való népszerűsítésével foglalkozik és fontosnak tartja a vásárlók, a fiatal generációk felvilágosítását a divat árnyoldalairól és a tudatos vásárlói magatartás szükségességéről.

2017 óta minden évben ott vagyunk a budapesti Global Sustainable Fashion Weeken, amelyet idén júniusban tartanak. A Fenntarthatósági Divathét vendége volt már a Fashion Revolution egyik alapítója, Carry Sommers, illetve Sass Brown, a fenntartható divat egyik legnagyobb aktivistája. A szervezési és előkészítési munkák a júniusi rendezvényre már nagyban zajlanak.

Miért fontos az átláthatóság?

Minden év áprilisában, a Fashion Revolution Weeken jelenik meg a Fashion Revolution Transparency Index, amely a márkák átláthatóságát vizsgálja. Volt már korábban szó az átláthatóságról, de mindenképp segíts megérteni a fogalmat: mit jelent pontosan és miért fontos mutató?

Az átláthatóság egy nyilvános közzétételt jelent, ami több, mint megosztani minden jó dolgot, amit egy márka, egy gyártó vagy egy szervezet tesz. Gyakran látjuk, hogy a márkák dicsekednek az üzleti értékeikkel és pozitív fejlődésükkel anélkül, hogy megosztanának bármit is a rossz dolgokból, a rendszerszintű kihívásokból, az emberi jogok és a környezet védelmére irányuló erőfeszítéseinek a tényleges, becsületes eredményeiről. Ez úgy is lejöhet, mint a greenwashing, ami mostanában egy eléggé felkapott szó lett.

Nem elegendő az ellátási lánc alapvető információinak a belső vagy szelektív közzététele bizonyos érdekelt felek számára. A márkák már hosszú ideje így működnek, ám a széles körben elterjedt visszaélések továbbra is nagyok az iparágban.

A valódi átláthatósághoz nyilvánosságra hozatalra van szükség. Az átláthatóságnak lehetővé kell tennie az elszámoltathatóságot, azt, hogy mások számára átlátható, megvizsgálható legyen, hogy mit tesznek a márkák az emberi jogok kezelése és a környezet védelme érdekében.

Ez azt jelent, hogy rendelkezésre állnak olyan információk termékekről, márkákról, cégekről, szolgáltatókról, amelyekben láthatók a szabályaik, a gyakorlataik, a folyamataik.

Az átláthatóság a változás eszköze, és nem egy végső cél. A vállalatok által közzétett információknak hozzáférhetőnek és elég részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy lépéseket tehessünk.

Ebben az értelemben az átláthatóságot tartjuk az első kulcsfontosságú lépésnek a globális divatipar rendszerszintű és strukturális változása felé.

Az elmúlt évek eredményei

Milyen nagy eredményeket ért el az utóbbi években a Fashion Revolution, milyen nagy változások következtek be a világ bármely pontján?

A Fashion Revolution minden évben kiadja az Impact Reportot, ami az adott évben elért eredményeket mutatja fel, ez is nyilvánosan elérhető a weboldalon angol nyelven.

Éves szinten organikusan 8–10 százalékkal nő a Fashion Revolution követőinek is a száma, így egyre nagyobb réteget érünk el a mozgalmainkkal, ergo egyre több ember tud a törekvéseinkről, mozgalmainkról.

A Transparency Index, azaz az Átláthatósági Index kapcsán pozitívum, hogy legutóbb 250 vizsgált márka eredményeit mutattuk fel. A vizsgált márkák átláthatóságának összteljesítménye sajnos így is csak 23 százalék volt, viszont a 2017-es eredményekhez képest így is már 12 százalékkal nőtt a márkák pontszáma 2020-ra, ami mindenképpen javuló tendencia.

Minden évbe törekszünk minél több nemzetközi együttműködésre. A Fashion Revolution pont nemrég jelentette be több nemzetközi nagy szervezettel is az együttműködését, amelyben érdekképviseleti szervezetek is vannak, illetve egyéb környezetvédő szervezetek. Velük a cél mindenképpen az, hogy erre az átláthatóságra tudjunk törekedni közösen, illetve az emberi jogok képviseletére is mindenféleképpen nagy hangsúlyt fektetünk.

Szerencsére többirányú az egész mozgalom, magával ránt más szervezeteket is, és együttes erővel remélhetőleg még nagyobb változásokat tudunk elérni, vagy legalábbis gyorsabban.

Ahogy említettem, nem a fast fashion megszüntetése a cél, hanem az átláthatóság kialakítása, illetve az, hogy a folyamatok etikusak legyenek minden területen.

Ha szeretnétek csatlakozni a Fashion Revolution Hungary munkájához önkéntesként, alkotóként, márkaként, vagy bármilyen kérdésetek, ötletetek van, írjatok a hungary@fashionrevolution.org e-mail-címre.

Fotók: Hámori Zsófia, Fashion Revolution

Mengyán Eszter, újságíró, az oldal alapítója, főszerkesztője. „2016 óta foglalkozom a fenntartható divat, környezettudatos öltözködés témájával. Olyan oldalt álmodtam meg, amely egyszerre inspirál és informál, az átláthatóságot, az őszinte kommunikációt népszerűsíti. Remélem, az oldalt böngészve sok kérdésedre választ kapsz.”

Instagram

#SecondHandSeptember Használt ruhát vásárolni környezettudatos megoldás, de ne feledjétek, hogy csak akkor, ha nem kezdtek el túlhalmozni, és tudatosak maradtok a turikban, second hand üzletekben és vintage shopokban is.Mi lesz a használt ruha szeptember után?A használt ruha szeptember – a műanyagmentes júliushoz hasonlóan – azért indult, hogy felhívja a figyelmet egy problémára, és alternatív megoldást kínáljon. Ez esetben a cél, hogy ha új ruhát szeretnétek vásárolni, előbb gondoljátok át:👕 nincs-e már hasonló a szekrényetekben,
👕 be tudjátok-e szerezni másodkézből,
👕 meg tudjátok-e varrni,
👕 meg tudjátok-e varratni.Majd ha egyik opció sem működik, akkor vegyétek meg újonnan.Szoktatok turiba járni? Mik a szokásaitok ha turkálóba mentek?#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #turi #hasznaltruha #secondhand #secondhandseptember #hasznaltruhaszeptember #tudatossag #vasarlas #turkalo

#SecondHandSeptember 

Használt ruhát vásárolni környezettudatos megoldás, de ne feledjétek, hogy csak akkor, ha nem kezdtek el túlhalmozni, és tudatosak maradtok a turikban, second hand üzletekben és vintage shopokban is.

Mi lesz a használt ruha szeptember után?

A használt ruha szeptember – a műanyagmentes júliushoz hasonlóan – azért indult, hogy felhívja a figyelmet egy problémára, és alternatív megoldást kínáljon. Ez esetben a cél, hogy ha új ruhát szeretnétek vásárolni, előbb gondoljátok át:

👕 nincs-e már hasonló a szekrényetekben,
👕 be tudjátok-e szerezni másodkézből,
👕 meg tudjátok-e varrni,
👕 meg tudjátok-e varratni.

Majd ha egyik opció sem működik, akkor vegyétek meg újonnan.

Szoktatok turiba járni? Mik a szokásaitok ha turkálóba mentek?

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #turi #hasznaltruha #secondhand #secondhandseptember #hasznaltruhaszeptember #tudatossag #vasarlas #turkalo

4 nap telt el
View on Instagram |
1/3
A #SecondHandSeptember a műanyagmentes júliushoz hasonlóan egy figyelemfelkeltő kampány, amelyet az Oxfam nonprofit szervezet indított. Adataik szerint az Egyesült Királyságban hetente 11 millió ruhadarab kerül a szeméttelepekre. A ruhaipar a túltermelés és a túlfogyasztás miatt az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág jelenleg, ezért az Oxfam arra biztat mindenkit, hogy szeptemberben új ruhák vásárlása helyett inkább szerezzük be a ruháinkat másodkézből.Természetesen nem kötelező használt ruhát venni szeptemberben, ha nincs szükségetek semmire. Akkor sem lesz újdonság a kihívás, ha évek óta használtruha-üzletben vásároltok.
A kampány inkább azokat célozza meg, akik most hallanak először a ruhaipar okozta környezeti problémákról, és szeretnének változtatni.Sok kérdésünk van, például, hogy hallottak-e már a használt ruha szeptemberről? És mi a véleményetek róla?#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #tudatossag #hasznaltruha #használtruha #secondhand #secondhandseptember #secondhandfashion

A #SecondHandSeptember a műanyagmentes júliushoz hasonlóan egy figyelemfelkeltő kampány, amelyet az Oxfam nonprofit szervezet indított. Adataik szerint az Egyesült Királyságban hetente 11 millió ruhadarab kerül a szeméttelepekre. A ruhaipar a túltermelés és a túlfogyasztás miatt az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág jelenleg, ezért az Oxfam arra biztat mindenkit, hogy szeptemberben új ruhák vásárlása helyett inkább szerezzük be a ruháinkat másodkézből.

Természetesen nem kötelező használt ruhát venni szeptemberben, ha nincs szükségetek semmire. Akkor sem lesz újdonság a kihívás, ha évek óta használtruha-üzletben vásároltok.
A kampány inkább azokat célozza meg, akik most hallanak először a ruhaipar okozta környezeti problémákról, és szeretnének változtatni.

Sok kérdésünk van, például, hogy hallottak-e már a használt ruha szeptemberről? És mi a véleményetek róla?

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #tudatossag #hasznaltruha #használtruha #secondhand #secondhandseptember #secondhandfashion

7 nap telt el
View on Instagram |
2/3
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes

Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?

Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.

A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.

Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes

2 hét telt el
View on Instagram |
3/3

Négy dokumentumfilm a divatipar működéséről

Engem egy dokumentumfilm szembesített 2016-ban azzal, milyen környezetterhelő a divatipar működése. Azzal, milyen pazarlóan, kizsákmányolóan élünk és fogyasztunk. Azzal, hogy tulajdonképpen szemetet termelünk. A The True Cost (2015) című filmet mindenkinek ajánlom,...

Ez már a greenwashing kora

Nem könnyű ma annak, aki szeretne környezettudatosabban vásárolni. Egyre több olyan üzenettel jelentkeznek a márkák – legyenek lokális brandek vagy a világot uralók –, amelyek azt sugallják, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül támogathatjuk őket a pénzünkkel. Sajnos...

Legnépszerűbb témáink