Miért nem változtatod meg a divatipart azzal, ha csak fenntartható márkáktól vásárolsz?

Szerző: | 2021. április 15. | Divatforradalom

Sokaknak lehet kiábrándító a címben lévő gondolat, hiszen annyira régóta élünk már fogyasztói társadalomban, hogy evidensnek tűnik, ha változást szeretnénk elérni, azt legfőképp a pénztárcánk segítségével, a fogyasztásunk megváltoztatásával tehetjük meg. A probléma azonban az, hogy ez a valóságban nem működik. Miért? Erről ír cikkében Gózon Eszter, fenntartható szemléletű szín- és stílustanácsadó, „The less waste stylist”, a Zero Waste Hungary alapítója.

Annak ellenére, hogy egyre-másra szaporodnak a fenntartható divatmárkák, és egyre érzékelhetőbb a vásárlói kereslet a fenntarthatóbban, etikusabban gyártott termékek iránt, a nagy cégek gyakorlatában ez kizárólag annyit jelent, hogy létrehoztak pár „zöld” termékvonalat is a termékcsomagukon belül.

Attól még, hogy emberek százezrei kezdtek el a nagy fast fashion cégek termékei helyett kisebb, fenntarthatóbb márkákat előnyben részesíteni, a fast fashion cégek piaca nemhogy csökkent, még nőtt is az elmúlt években.

Ráadásul egyre többen támadják a slow fashion, fenntartható divat mozgalmat azzal, hogy kirekeszti azokat az alacsony jövedelmű rétegeket, akiknek nincs annyi készpénztartalékuk, hogy megengedhessék maguknak, hogy egyszerre adjanak ki nagyobb összeget egy jobb minőségű ruhára.

Láthatjuk tehát: pusztán azzal, hogy a pénzünket nem a nagy fast fashion cégeknél költjük el, nem fogjuk változásra kényszeríteni őket.

Mi lehet mégis az, amire mi is hatással lehetünk?

A választ a hatvanas években Nyugat-Európában még erősen jelen lévő, az utóbbi időkben pedig ismét felerősödő vásárlói mozgalmak adhatják meg. Ezeknek köszönhetjük, hogy például az évek során egyre biztonságosabbak lettek az autóink, vagy hogy anno betiltották a DDT nevű (katasztrofális környezeti hatásokat okozó) rovarirtó szert. A vásárlói mozgalmak lobbitevékenysége volt az, amelyik a politikusokat és a gyártókat is arra kényszerítette, hogy bizonyos döntések meghozatalakor környezetvédelmi, etikai szempontokat is figyelembe vegyenek.

Ha jobban tetszik, az összefogás és a hangunk közös hallatása lehet az, ami kibillenthet még olyan cégóriásokat is, mint például a Nike vagy a Gap. A mamutcégek csak és kizárólag azért fizették ki a covidválság elején megrendelt, majd hónapokig át nem vett ruháikat, mert a nemzetközi #PayUp kampánynak köszönhetően több százezer ember nyilvánította ki, hogy elfogadhatatlannak tartja azt, amit csinálnak.

És hogy ennek mi köze van a te életedhez?

Először is felejtsd el a lelkiismeret-furdalásodat, ha arról van szó, hogy nincs pénzed fenntartható ruhadarabokat venni. Nem a te felelősséged, ha nincs lehetőséged arra, hogy csak fenntartható, etikus cégektől vásárolj.

Persze ha van rá lehetőséged, nyilván tedd meg, de

pusztán az etikusabb fogyasztásodtól egyik nagy fast fashion cég sem fogja megváltoztatni a gyártási gyakorlatát. Pontosabban: nem ettől fogja.

Attól viszont igen, ha hallatod a hangod.

Beszállsz petíciókba, megkérdezed a cégektől, hogy hol és milyen körülmények között gyártatták a ruháidat, részt veszel a #PayUp kampányhoz hasonló megmozdulásokon. Támogatsz (bármilyen formában) olyan lobbiszervezeteket, amelyek azért küzdenek, hogy egy fenntarthatóbb divatipar jöjjön létre, és minél többen tudjanak arról, hogy milyen problémákat okozhat a jelenlegi, túlfogyasztásra és etikátlan termelésre épülő rendszer.

Kezdd kicsiben, „csendes forradalmárként”

Egyértelmű, hogy manapság Magyarországon az ilyesfajta lobbitevékenység sokszor cikinek számít. Történelmileg nem igazán szoktunk hozzá ahhoz, hogy a politikusainkat vagy a gyártókat számon kérjük, a felelősségüket firtassuk. A hazai vásárlói mozgalmak történetével pedig nemhogy egy könyvet, de még egy füzetet sem lehetne megtölteni.

De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne pont itt az ideje elkezdeni.

Először kicsiben, „csendes forradalmárként”, petíciókat aláírva, lobbiszervezeteket támogatva. Aztán eggyel hangosabban, a Fashion Revolution Week idején a gyártókat egyenesen megszólítva.

És aztán, ki tudja, lehet, hogy eljutunk egyszer odáig is, hogy a politikusainkon kérjük számon, hogy milyen törvényekkel befolyásolják a hazai divatipar helyzetét.

Tudj még többet, tájékozódj

Ha szeretnél az aktuális petíciókról, mozgalmakról (vagy a divatipar helyzetéről) tájékozódni, az alábbi Instagram-oldalakat ajánlom figyelmedbe:

Vegyél részt a Fashion Revolution Weeken

Ha szeretnéd a hangodat hallatni, a 2021. április 19-től 25-ig tartó Fashion Revolution Weeken is megteheted. Ezen a héten több százezer résztvevő kéri számon a márkákat arról, hogy hol, kikkel, milyen körülmények között és milyen anyagokból gyártatnak. Részletes információkat erről itt találsz.

A cikkben található fotók forrása: Fashion Revolution

Gózon Eszter, fenntartható szemléletű szín- és stílustanácsadó, „The less waste stylist". A Zero Waste Hungary megalapítója, szabadúszó könyvszerkesztő, layout designer és nyelvtanár. „A fenntarthatóságra való törekvés nagyjából a Zero Waste Hungary megalapításával egy időben kezdett az életem minden szintjére bekúszni, mostanra pedig már képtelen lennék nem ezen a szemüvegen keresztül szemlélni a világot, így amikor elkezdtem szín- és stílustanácsadással is foglalkozni, egyértelmű volt, hogy azt is csak ebben a szellemben tudom művelni. A cikkjeimben, bejegyzéseimben a könyvszerkesztőként és tanárként megszokott alapossággal igyekszem utánanézni a jelenségek hátterének, és próbálom őket minél több ember számára motiválóan továbbadni."

Instagram

#SecondHandSeptember Használt ruhát vásárolni környezettudatos megoldás, de ne feledjétek, hogy csak akkor, ha nem kezdtek el túlhalmozni, és tudatosak maradtok a turikban, second hand üzletekben és vintage shopokban is.Mi lesz a használt ruha szeptember után?A használt ruha szeptember – a műanyagmentes júliushoz hasonlóan – azért indult, hogy felhívja a figyelmet egy problémára, és alternatív megoldást kínáljon. Ez esetben a cél, hogy ha új ruhát szeretnétek vásárolni, előbb gondoljátok át:👕 nincs-e már hasonló a szekrényetekben,
👕 be tudjátok-e szerezni másodkézből,
👕 meg tudjátok-e varrni,
👕 meg tudjátok-e varratni.Majd ha egyik opció sem működik, akkor vegyétek meg újonnan.Szoktatok turiba járni? Mik a szokásaitok ha turkálóba mentek?#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #turi #hasznaltruha #secondhand #secondhandseptember #hasznaltruhaszeptember #tudatossag #vasarlas #turkalo

#SecondHandSeptember 

Használt ruhát vásárolni környezettudatos megoldás, de ne feledjétek, hogy csak akkor, ha nem kezdtek el túlhalmozni, és tudatosak maradtok a turikban, second hand üzletekben és vintage shopokban is.

Mi lesz a használt ruha szeptember után?

A használt ruha szeptember – a műanyagmentes júliushoz hasonlóan – azért indult, hogy felhívja a figyelmet egy problémára, és alternatív megoldást kínáljon. Ez esetben a cél, hogy ha új ruhát szeretnétek vásárolni, előbb gondoljátok át:

👕 nincs-e már hasonló a szekrényetekben,
👕 be tudjátok-e szerezni másodkézből,
👕 meg tudjátok-e varrni,
👕 meg tudjátok-e varratni.

Majd ha egyik opció sem működik, akkor vegyétek meg újonnan.

Szoktatok turiba járni? Mik a szokásaitok ha turkálóba mentek?

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #turi #hasznaltruha #secondhand #secondhandseptember #hasznaltruhaszeptember #tudatossag #vasarlas #turkalo

4 nap telt el
View on Instagram |
1/3
A #SecondHandSeptember a műanyagmentes júliushoz hasonlóan egy figyelemfelkeltő kampány, amelyet az Oxfam nonprofit szervezet indított. Adataik szerint az Egyesült Királyságban hetente 11 millió ruhadarab kerül a szeméttelepekre. A ruhaipar a túltermelés és a túlfogyasztás miatt az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág jelenleg, ezért az Oxfam arra biztat mindenkit, hogy szeptemberben új ruhák vásárlása helyett inkább szerezzük be a ruháinkat másodkézből.Természetesen nem kötelező használt ruhát venni szeptemberben, ha nincs szükségetek semmire. Akkor sem lesz újdonság a kihívás, ha évek óta használtruha-üzletben vásároltok.
A kampány inkább azokat célozza meg, akik most hallanak először a ruhaipar okozta környezeti problémákról, és szeretnének változtatni.Sok kérdésünk van, például, hogy hallottak-e már a használt ruha szeptemberről? És mi a véleményetek róla?#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #tudatossag #hasznaltruha #használtruha #secondhand #secondhandseptember #secondhandfashion

A #SecondHandSeptember a műanyagmentes júliushoz hasonlóan egy figyelemfelkeltő kampány, amelyet az Oxfam nonprofit szervezet indított. Adataik szerint az Egyesült Királyságban hetente 11 millió ruhadarab kerül a szeméttelepekre. A ruhaipar a túltermelés és a túlfogyasztás miatt az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág jelenleg, ezért az Oxfam arra biztat mindenkit, hogy szeptemberben új ruhák vásárlása helyett inkább szerezzük be a ruháinkat másodkézből.

Természetesen nem kötelező használt ruhát venni szeptemberben, ha nincs szükségetek semmire. Akkor sem lesz újdonság a kihívás, ha évek óta használtruha-üzletben vásároltok.
A kampány inkább azokat célozza meg, akik most hallanak először a ruhaipar okozta környezeti problémákról, és szeretnének változtatni.

Sok kérdésünk van, például, hogy hallottak-e már a használt ruha szeptemberről? És mi a véleményetek róla?

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #tudatossag #hasznaltruha #használtruha #secondhand #secondhandseptember #secondhandfashion

7 nap telt el
View on Instagram |
2/3
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes

Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?

Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.

A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.

Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes

2 hét telt el
View on Instagram |
3/3

Négy dokumentumfilm a divatipar működéséről

Engem egy dokumentumfilm szembesített 2016-ban azzal, milyen környezetterhelő a divatipar működése. Azzal, milyen pazarlóan, kizsákmányolóan élünk és fogyasztunk. Azzal, hogy tulajdonképpen szemetet termelünk. A The True Cost (2015) című filmet mindenkinek ajánlom,...

Ez már a greenwashing kora

Nem könnyű ma annak, aki szeretne környezettudatosabban vásárolni. Egyre több olyan üzenettel jelentkeznek a márkák – legyenek lokális brandek vagy a világot uralók –, amelyek azt sugallják, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül támogathatjuk őket a pénzünkkel. Sajnos...