Giccses ágytakaróból ciklámen átlapolós ruha – Megvarrom a ruhatáram

Szerző: | 2021. május 27. | A varrás szexi

A cikk szerzője, Hriczkó Orsolya nem vásárol, hanem varr. Pedig nagyon is tetszenek neki az üzletekben kapható ruhák, de vásárlás helyett végül mindig a varrógépe mellett találja magát. Orsi hobbivarró, A varrás szexi blog alapítója, aki ebben a cikkben arról mesél, hogyan készített ciklámen átlapolós ruhát egy giccses ágytakaróból.

Megvarrom a ruhatáram…

…és nem is nagyon vásárolok már vagy három éve magamnak ruhákat. Mielőtt továbblépnénk, fontos megjegyeznem, hogy ez nem valami marketingfogás vagy clickbait cím. Egészen egyszerűen nincs rá késztetésem – pontosabban nagyon ritkán –, hogy boltban RTW (ready-to-wear – a szerkesztő) ruhákat vegyek. Ez alól egyelőre kivétel a fehérnemű, kötött áru és a téli meleg kabát meg a gyerekruhák, de utóbbiakat általában másodkézből kapjuk vagy vesszük.

 

Az, hogy nem vásárolok, nem egy elhatározás volt, hanem több tényező egybefonódása.

Az egyik persze az, hogy megtanultam varrni, és egyszerűen imádom! Ez az, ami kikapcsol és ami feltölt minden nap.

A második tényező persze az is, hogy a gyermekeim születése óta rendesen megváltozott a testalkatom és felszaladt rám jó néhány tizen… húsz kiló, ami megnehezíti a főként vékonykább nőkre tervezett ruhák vásárlását.

A harmadik tényező pedig az, hogy szeretném a saját ízlésemre és életformámra alakítani a ruháimat.

Három kérdés a fenntarthatóbb ruhatárért

Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tetszenek a tömeggyártott ruhadarabok… Jaaaj, dehogyis nem! És nyilván olyan is volt, nem egyszer, hogy kifejezetten azzal a szándékkal mentem el egy plázába, hogy na akkor én most vásárolni fogok magamnak.

Addig nagy vagányul el is jutottam, hogy kiválasztottam pár darabot, sőt a próbafülkéig is eljutottam, de ott megtorpantam: megnéztem újra a ruhákat és feltettem magamnak a következő kérdéseket:

  • Biztos kell ez nekem? (Mondjuk én élelmiszert is így vásárolok.)
  • Biztos beleillik a mostani ruhatáramba?
  • Van hova felvennem?

És persze mind a három kérdésre „nem” volt a válaszom. És akkor szépen visszaraktam őket az állványokra, és nem tagadom, kissé szomorkásan kisétáltam a boltból. De ilyenkor mindig megnyugtatom magam, hogy ezeket úgyis meg tudom én is varrni magamnak.

Szerintem ez a három kérdés az, amiket ha feltesz magának az ember, segít eljutni vagy elindulni egy fenntarthatóbb ruhatár felé. Persze nem muszáj mindennek saját kézzel készültnek lennie, de én speciel erre törekszem.

Az ágytakaró új élete

Újabban pedig rákattantam arra, hogy turkálóból vásárolok használt ágytakarókat vagy abroszokat, és ezek szolgálnak alapanyagul egy, netán több ruhának. Így történt ez a ciklámen ruha esetében is: ez az anyag előző életében ágytakaró volt. No, de nem is akármilyen, hanem olyan fodrosan lelógós, jó giccses.

Vitathatatlan előnyei:

  • Tutira agyon volt már mosva, ami azért jó, mert nem kell beavatni az anyagot.
  • Az ágytakarók jó nagy anyagdarabok, viszonylag jó áron, így ha nem pont az elképzeléseink szerint alakulnak a dolgok, akkor sem furdal a lelkiismeret, hogy egy kisebb vagyonba került az alapanyag.

Ami viszont hátrány:

  • Nem tudni, milyen alapanyagból készült.
  • Nem 100 százalékban pamut vagy egyéb természetes szál. (Esetemben fele-fele arányban van pamutból és poliészterből.)

Így varrok én

Na, de beszéljünk magáról a ruháról is kicsit. Nagyon rég szerettem volna már egy átlapolós ruhát, de eddig valahogy mégsem éreztem azt az elhivatottságot magamban, hogy meg is varrjam. De egyik nap szembejött velem az Instagramon egy hasonló ruha, és akkor megdobbant a szívem.

Gyorsan előkaptam a szabásminta-készítő tudományom és röpke két-három nap alatt a lehető legbonyolultabb módszerrel meg is szerkesztettem a ruhát. Utólag persze ezerszer okosabb vagyok és nagyon másképp állnék neki.

Mondjuk úgy, hogy elővennék egy kedvenc ingemet, és azt rajzolnám körbe, majd számolnék rá plusz 10-10 centit az elejére és hátoldalára.

Az ujjával könnyű a dolgunk, mert denevérujja van, ezt pedig úgy érjük el, hogy a karöltőt (hónalj részét) lejjebb csúsztatjuk bő 5-7 centivel, a vállat pedig meghosszabbítjuk a kívánt mértékig.

A szoknyarész elég egyértelmű: három téglalapból áll, ami tetszőleges bőségű, attól függően, hogy ki mennyire redőzött ruhát akar. Ja, és azt nem is mondtam még, hogy zsebe is van a rucinak, ami szerintem ultramenő kis részlet minden ruha és szoknya esetében.

Nálam így megy a körforgás

Alig várom, hogy újra szép idő legyen, és a szabadban is végre villoghassak ebben jó kis élénk pinkben, mert az igazat megvallva eddig rém uncsi és kissé fakó színű ruhákban jártam: szürke, sápadt rózsaszín és fehér, időnként egy kis sötétkékkel fűszerezve.

Most abszolút kísérletezős kedvemben vagyok és amiket ezentúl varrni tervezek, biztosan ezt is fogják tükrözni – színvilágban legalábbis mindenképp.

Ha pedig nem tetszik a végeredmény, vagy úgy érzem, mégsem annyira passzol hozzám, akkor még mindig szétbonthatom és varrhatok belőle legrosszabb esetben is bevásárlószatyrot vagy kenyereszsákot. Nálam így megy a körforgás.

A képeket a cikkhez Hámori Zsófia készítette.

Hriczkó Orsolya, hobbivarró, A varrás szexi (egykori Otthonbutik) blog alapítója. „Szeretek varrni. Sőt, ha jobban belegondolok, nem is magát a varrást szeretem, hanem az alkotás folyamatát a modell kitalálásától a szabásminta megszerkesztésén át az anyag beszerzésén túl egészen a kapott végeredményig, minden lépést imádok. Még akkor is, ha nem mindig úgy sülnek el a dolgok, ahogy szeretném, és néha nagyon nem passzol az elképzelés a valósághoz – de hát az élet így szép. Az pedig már csak hab a tortán, hogy mindezt meg is oszthatom veletek, abban bízva, hogy meghozom a kedveteket az alkotáshoz!”

Instagram

#SecondHandSeptember Használt ruhát vásárolni környezettudatos megoldás, de ne feledjétek, hogy csak akkor, ha nem kezdtek el túlhalmozni, és tudatosak maradtok a turikban, second hand üzletekben és vintage shopokban is.Mi lesz a használt ruha szeptember után?A használt ruha szeptember – a műanyagmentes júliushoz hasonlóan – azért indult, hogy felhívja a figyelmet egy problémára, és alternatív megoldást kínáljon. Ez esetben a cél, hogy ha új ruhát szeretnétek vásárolni, előbb gondoljátok át:👕 nincs-e már hasonló a szekrényetekben,
👕 be tudjátok-e szerezni másodkézből,
👕 meg tudjátok-e varrni,
👕 meg tudjátok-e varratni.Majd ha egyik opció sem működik, akkor vegyétek meg újonnan.Szoktatok turiba járni? Mik a szokásaitok ha turkálóba mentek?#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #turi #hasznaltruha #secondhand #secondhandseptember #hasznaltruhaszeptember #tudatossag #vasarlas #turkalo

#SecondHandSeptember 

Használt ruhát vásárolni környezettudatos megoldás, de ne feledjétek, hogy csak akkor, ha nem kezdtek el túlhalmozni, és tudatosak maradtok a turikban, second hand üzletekben és vintage shopokban is.

Mi lesz a használt ruha szeptember után?

A használt ruha szeptember – a műanyagmentes júliushoz hasonlóan – azért indult, hogy felhívja a figyelmet egy problémára, és alternatív megoldást kínáljon. Ez esetben a cél, hogy ha új ruhát szeretnétek vásárolni, előbb gondoljátok át:

👕 nincs-e már hasonló a szekrényetekben,
👕 be tudjátok-e szerezni másodkézből,
👕 meg tudjátok-e varrni,
👕 meg tudjátok-e varratni.

Majd ha egyik opció sem működik, akkor vegyétek meg újonnan.

Szoktatok turiba járni? Mik a szokásaitok ha turkálóba mentek?

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #turi #hasznaltruha #secondhand #secondhandseptember #hasznaltruhaszeptember #tudatossag #vasarlas #turkalo

4 nap telt el
View on Instagram |
1/3
A #SecondHandSeptember a műanyagmentes júliushoz hasonlóan egy figyelemfelkeltő kampány, amelyet az Oxfam nonprofit szervezet indított. Adataik szerint az Egyesült Királyságban hetente 11 millió ruhadarab kerül a szeméttelepekre. A ruhaipar a túltermelés és a túlfogyasztás miatt az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág jelenleg, ezért az Oxfam arra biztat mindenkit, hogy szeptemberben új ruhák vásárlása helyett inkább szerezzük be a ruháinkat másodkézből.Természetesen nem kötelező használt ruhát venni szeptemberben, ha nincs szükségetek semmire. Akkor sem lesz újdonság a kihívás, ha évek óta használtruha-üzletben vásároltok.
A kampány inkább azokat célozza meg, akik most hallanak először a ruhaipar okozta környezeti problémákról, és szeretnének változtatni.Sok kérdésünk van, például, hogy hallottak-e már a használt ruha szeptemberről? És mi a véleményetek róla?#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #tudatossag #hasznaltruha #használtruha #secondhand #secondhandseptember #secondhandfashion

A #SecondHandSeptember a műanyagmentes júliushoz hasonlóan egy figyelemfelkeltő kampány, amelyet az Oxfam nonprofit szervezet indított. Adataik szerint az Egyesült Királyságban hetente 11 millió ruhadarab kerül a szeméttelepekre. A ruhaipar a túltermelés és a túlfogyasztás miatt az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág jelenleg, ezért az Oxfam arra biztat mindenkit, hogy szeptemberben új ruhák vásárlása helyett inkább szerezzük be a ruháinkat másodkézből.

Természetesen nem kötelező használt ruhát venni szeptemberben, ha nincs szükségetek semmire. Akkor sem lesz újdonság a kihívás, ha évek óta használtruha-üzletben vásároltok.
A kampány inkább azokat célozza meg, akik most hallanak először a ruhaipar okozta környezeti problémákról, és szeretnének változtatni.

Sok kérdésünk van, például, hogy hallottak-e már a használt ruha szeptemberről? És mi a véleményetek róla?

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #tudatossag #hasznaltruha #használtruha #secondhand #secondhandseptember #secondhandfashion

7 nap telt el
View on Instagram |
2/3
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes
Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes

Hogy álltok a lenből készült ruhákhoz?

Mit érdemes tudnotok a len előállításáról?
A len könnyen és gyorsan nő, szereti az európai éghajlatot. Sokoldalú haszonnövény, amelynek minden részét fel tudjuk használni. Viszonylag igénytelen növényről van szó – főleg, ha a pamuthoz hasonlítjuk. Gyenge vagy közepes minőségű talajban is szépen nő, ennek ellenére sokszor növényvédő szerrel kezelik.

A len vízigénye jóval alacsonyabb, mint a gyapoté. Már nem érhető el a Len és Kender Európai Szövetség (European Confederation of Linen and Hemp) honlapján az a sokat hivatkozott tanulmány, amely szerint egy lenpóló előállításához mindössze 6,4 liter vízre van szükség, szemben azzal a 2720 liter édesvízzel, amely állítólag egy pamutpóló előállításának vízlábnyoma.

Bár a len eddig fantasztikus alapanyagnak tűnik, nem árt utánajárni, milyen eljárással színezték. A textilfestés ugyanis ártalmas lehet a környezetre.

#fenntarthatódivat #fenntarthatodivat #fenntarthatosag #alapanyag #len #linen #divat #oltozkodes #tudatosdivat #tudatosoltozkodes

2 hét telt el
View on Instagram |
3/3

Négy dokumentumfilm a divatipar működéséről

Engem egy dokumentumfilm szembesített 2016-ban azzal, milyen környezetterhelő a divatipar működése. Azzal, milyen pazarlóan, kizsákmányolóan élünk és fogyasztunk. Azzal, hogy tulajdonképpen szemetet termelünk. A The True Cost (2015) című filmet mindenkinek ajánlom,...

Ez már a greenwashing kora

Nem könnyű ma annak, aki szeretne környezettudatosabban vásárolni. Egyre több olyan üzenettel jelentkeznek a márkák – legyenek lokális brandek vagy a világot uralók –, amelyek azt sugallják, hogy lelkiismeret-furdalás nélkül támogathatjuk őket a pénzünkkel. Sajnos...