A kendert gyakran nevezik csodanövénynek, mert a legváltozatosabb módon hasznosítható valamennyi része a magjától a gyökeréig – esszük, isszuk, magunkra kenjük, viseljük és lakunk benne. Jelenlegi tudásunk szerint az organikus kender a legkörnyezetbarátabb, legfenntarthatóbb alapanyagok közé tartozik.

 

Mit nevezünk kendernek?

A kender természetes, növényi eredetű alapanyag.

A kendernövény textilipari feldolgozása lényegében ugyanaz, mint a lennövényé. A lenhez hasonlóan a szárrész háncsából nyert hosszú rostokból készítenek különböző textileket.

 

Mióta használjuk?

A kender ősi haszonnövény, amely a világon szinte bárhol megterem vadon és ipari termesztésben is. Az emberek és a kender története az ősidőkre nyúlik vissza, ami nem véletlen: a sokoldalú növény valamennyi részét fel tudták használni a magtól kezdve a levélen át a szárból kinyerhető rostig. A legrégebbi, kenderrel kapcsolatos leletek 10 000 évesek, és az amerikai Columbia állam területén bukkantak rájuk. Az első kender textilek hozzávetőlegesen 8000 éve készültek.

 

A kender jellemzői

  • nyolcszor erősebb, mint a pamut;
  • jó a nedvszívó képessége;
  • színezéséhez kevesebb festék is elegendő;
  • kiemelkedő nedvességelvezető tulajdonsága van;
  • légáteresztő, jól szellőző alapanyag;
  • nyáron kellemes, hűvös viselet, télen tartja a hőt;
  • UV-szűrő hatása van;
  • ellenáll a penésznek;
  • hipoallergén, de egyesek érzékenyek lehetnek a textúrájára;
  • antibakteriális;
  • a rendszeres viselés és mosás finomabbá, puhábbá teszi;
  • gyűrődésre hajlamos;
  • komposztálható, könnyen lebomló.

 

Így készül a kender

A kender hihetetlenül gyorsan nő, magjából három hónap alatt négy méter magas növény serdül. Nincs olyan gyomnövény, amely versenyezni tudna vele, így gyomirtó használatára sincs szükség a kenderföldeken.

Kevés kártevője van, ezért sok esetben permetezni sem szükséges.

Feleannyi vízre van szüksége a növekedéshez, mint a gyapotnak, a feldolgozás során pedig negyedannyira.

A kender ugyanazon a földterületen 250 százalékkal több rostot termel, mint a gyapot és 600 százalékkal több rostot ad, mint a len.

Ahogy a len esetében, a kender önmagában nem jelenti a kevesebb vegyszer használatát, hiszen nem tudni, hogy a kenderföld tulajdonosa mennyi műtrágyát, növényvédő szert vagy permetszert használt az adott földterületen.

Az sem mindegy, hogyan nyerik ki a háncsból a rostokat. A klasszikus módszer szerint a kenderkórót áztatni kell, hogy a vízben található baktériumok elvégezzék a piszkos munkát, és fellazítsák a fás részeket. A 21. században azonban ez a folyamat végezhető vegyszerekkel is. Arról nem is beszélve, hogy létezik a kender–viszkóz vagy kender–lyocell is, amely egy természetes alapú (kender), de mesterségesen, kémiai anyagok segítségével előállított textil. Érdemes körültekintőnek lenni.

Amikor már elkészültek a szálak, abból pedig a szövet, jó lenne azt is tudni, mivel színezték a textilt.

 

További érdekességek

VIII. Henrik angol király uralkodását a kender aranykorának is tekinthetjük. Az uralkodó kötelezővé tette a gazdáknak, hogy minden 60 hektár után körülbelül ¼ hektárt kender vagy len termesztésére áldozzanak fel, amelyekből hajókötél, vitorla és egyéb, hajózáshoz szükséges eszköz készülhetett. Ezt a törvényt I. Erzsébet királynő tette még szigorúbbá, ami nem csoda: Anglia az ő idejében vált tengerész nemzetté és tengeri nagyhatalommá. Később is elengedhetetlen kelléke volt a hadiiparnak a kender.

A kender az autóiparban is szerepet kapott, de ha olvastok arról, hogy Henry Fordnak volt egy kenderből készült autója, azért ne higgyétek el. Ford tulajdonképpen egy olyan autót készített, amelynek alapanyaga 70 százalékban cellulózalapú volt. A növényi cellulózt többek között kenderből nyerték ki (alig 10 százalékban).

Magyarország a 19. századtól a 20. század közepéig kendernagyhatalom volt, de a kendertermesztés az 1980-as évek közepétől fokozatosan megszűnt. A kendertermesztéshez az egész Kárpát-medencében optimális a klíma, megfelelő a talaj. Manapság azonban Kína és India a világ legjelentősebb rostkendertermelői.

 

Milyen kendert válassz?

Annak ellenére, hogy a kender tényleg csodanövény, nem mindegy, milyen gyártási folyamaton esik át, mire hozzánk kerül ruhaként vagy lakástextilként. Az organikus kendert a fenntartható divatiparért dolgozó Made-By nonprofit szervezet a legfenntarthatóbb (Class A) alapanyagok közé sorolta.

Ahogy a len esetében, itt is fontos lenne, hogy a kender, illetve a kenderből készült termék minél közelebbről érkezzen, lehetőleg Európából.

Úgy tűnik, a minősítés a kender esetében elhanyagolható, alkotóként a legjobb megoldás, ha közvetlenül a kenderföldről szerezzük be a fonalat. Érdemes szemmel tartani a különböző ipari kender tematikájú fesztiválokat, rendezvényeket.

A hazai alkotók elsősorban erdélyi kenderrel dolgoznak azok a magyar márkák, amelyek például textil bevásárlózsákokat, gyerektörölközőt, gyerekfürdőköpenyt vagy konyhai textilt készítenek kenderből.

 

Tudj meg többet a kenderről

Összegyűjtöttünk néhány hasznos cikket, tanulmányt, jelentést, hogy még jobban elmélyedhess a témában.

Szervezetek:

European Confederation of Flax and Hemp (CELC)

European Industrial Hemp Association (EIHA)

Tanulmányok:

Lea Turunen – Hayo van der Werf: Life Cycle Analysis of Hemp Textile Yarn. Nemzeti Mezőgazdasági, Élelmezési és Környezetkutató Intézet, Franciaország, 2004. január.

Michael Carus – Juliane Haufe: Hemp Fibres for Green Products – An assessment of life cycle studies on hemp fibre applications. EIHA, 2011. június.

Cikkek, könyvek, jelentések:

Textile Exchange: Preferred Fiber and Materials Market Report (PFMR), 2020.

Theresia Grevinga – Manon Lurvink – Ger Brinks – Anton Luiken: Made-By Environmental Benchmark for Fibres, 2017. március.

Fashionary: TEXTILEPEDIA – The Ultimate Textile Bible.

Good On You: Material Guide: How Sustainable is Hemp Fabric?

Legnépszerűbb témáink