Hócsalán

A hócsalán a lenhez hasonló természetes, növényi eredetű alapanyag, melyből Kínában az ősidők óta készítenek textileket. Itt az ideje újra felfedezni!

Mit nevezünk hócsalánnak vagy raminak?

A hócsalán (rami, Boehmeria nivea) természetes, növényi eredetű alapanyag.

A rostokat a kenderhez és a lenhez hasonlóan a növény szárából nyerik ki, de a rostokat gumiszerű anyag veszi körbe, ezért a folyamat munkaigényes, és az áztatás helyett gyakran kémiai anyagokat, vegyszert alkalmaznak. A kinyert rostszál rugalmassága alacsony, ezért nehéz szőni.

Mióta használjuk?

A hócsalán szubtrópusi rostnövény, amelyet Kínában az ősidők óta termesztenek, hogy textilt készítsenek belőle. A legtöbb forrás szerint 6000 éve használjuk, ma már azonban nem egyedül Kínában termesztenek hócsalánt, hanem Brazíliában, Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken, Indiában és Thaiföldön is. Textilipari felhasználása még nem terjedt el széles körben, mivel előállítása munkaigényes, ez pedig költségessé teszi. Ám a technológia fejlődésével egyre nagyobb jövőt jósolnak neki.

A hócsalán jellemzői

• gyönyörű, selymes fénye van, más alapanyagokkal keverve is megőrzi ezt a tulajdonságát;
• önmagában merev és törékeny anyag, ezért rendszeresen más szálakkal, lennel, selyemmel, gyapjúval keverik;
• ellenálló, erős alapanyag;
• gyűrődésre hajlamos, képes megtörni, ha nagyon összegyűrődik, érdemes odafigyelni a tárolására;
• más alapanyagokkal keverve az adott ruhadarab formatartóbb lesz;
• rendszeresen mosva selymessé, finomabbá válik;
• forróságban kiváló viselet;
• jó nedvességelvezető hatása van;
• nedvszívó ereje nagyobb a pamutnál;
• ellenáll a penésznek;
• antibakteriális;
• jól festhető, de hajlamos kopni és könnyen elszíneződhet;
• enyhén zsugorodásra hajlamos;
• könnyen összegyűjti a statikus elektromosságot.

Termesztése, előállítása

A hócsalán évelő növény, amely jó talajba ültetve évente akár hatszor is betakarítható, de három-négy alkalommal biztosan. Termesztéséhez kevesebb vízre van szükség, mint a pamut esetén, és jobban ellenáll a kártevőkkel szemben is.

A rostszálak kinyerése, feldolgozása és tisztítása nem könnyű, idő- és munkaigényes, előfordul, hogy vegyszerrel kezelik.

Nyolcszor erősebb a pamutnál, nedvesen pedig még ezt is túlszárnyalja, ezért a prémium alapanyagok közé sorolják.

A hócsalán alternatívája

Nem kell Ázsiáig menni, hogy a csalánból szövet készüljön. A csalánt nem szeretjük, mert a bőrünkhöz érve égő, viszkető fájdalmat okoz, pedig itt az ideje megbarátkozni vele. A nagy csalán (Urtica dioica) nemcsak gyógynövénynek kiváló, de a rostjai arra is alkalmasak, hogy textilt készítsünk belőle. A történészek szerint a bronzkorban már viseltek csalánszövetet Dániában.

Míg az ipar kenderrel kapcsolatban vannak fenntartások, a csalán legálisan termeszthető lenne bárhol. A tulajdonságait tekintve nagyon hasonlít a kenderhez. A mai fajtákat már úgy keresztezték, hogy szupermagas rosttartalmú növények legyenek. Érdemes megnézni ennek a német csalán- és kenderfonalakat gyártó cégnek a honlapját.

Európában az organikus csalánszövet a legfenntarthatóbb választás lehetne – a kender és a len mellett.

Fenntarthatósági szempontok

A hócsalánt a fenntartható divatiparért dolgozó Made-By nonprofit szervezet az öt osztály közül a középsőbe (Class C) sorolta.

Európaiként érdemes szemmel tartani a közönséges csalánhoz kapcsolódó projekteket, mint például ezt vagy ezt.

Tudj meg többet a hócsalánról

Összegyűjtöttünk néhány hasznos cikket, tanulmányt, jelentést, hogy még jobban elmélyedhess a témában.

Cikkek, videók, gyártók:

A fenntartható és etikus hócsalán nyomában: Anthyia

Videó: CHINESE LINEN | ICICLE

Textile Exchange: Preferred Fiber and Materials Market Report (PFMR), 2020.

Theresia Grevinga – Manon Lurvink – Ger Brinks – Anton Luiken: Made-By Environmental Benchmark for Fibres, 2017. március.

Fashionary: TEXTILEPEDIA – The Ultimate Textile Bible.